EP: Ütközéselhárító rendszer is kötelező lesz egyes drónoknál

Az Európai Parlament (EP) jóváhagyta a drónokra és a drónt irányítókra vonatkozó szabálytervezetet. Az EP strasbourgi plenáris ülésén támogatott új jogszabály célja, hogy egységes biztonsági előírásokat fektessen le az unióban a pilóta nélküli légi járművek közlekedésére vonatkozóan, a gyártók számára pedig megteremtse a termék- és szolgáltatásfejlesztéshez elengedhetetlen jogbiztonságot.

Az új szabályok értelmében csak olyan drónok építhetők, amelyek működés közben nem sodornak mást veszélybe. Kockázati besorolásuk alapján különböző biztonsági funkciókkal kell rendelkezniük, egyebek mellett a gép tömegétől vagy üzemelési területétől függően kötelező lesz például az ütközéselhárító rendszer, vagy az automatikus landolási funkció arra az esetre, ha a drón irányítója elveszti a kapcsolatot a géppel.

A drónt üzemeltetőknek ismerniük kell a rájuk vonatkozó szabályzást és ügyelniük kell arra, hogy eszközük repülés közben ne sodorjon veszélybe más személyt, vagy a légteret használó egyéb járművet.

A drónt vezetőket és gépeiket ezen kívül országonként regisztrálni kell majd azért, hogy baleset esetén azonosítható legyen az üzemeltető. Ez a szabály a kisebb drónokra nem vonatkozik.

A jogszabály szerint az Európai Bizottság feladata lesz, hogy az alapelvek alapján kidolgozza a részletes uniós szabályozást például a drónok maximális sebességére vagy egymástól kötelezően megtartandó távolságra vonatkozóan. Azt is, hogy mely irányítónak és drónnak kell átesnie kockázati tanúsításon, kinek lesz kötelező a képzés, kit kell regisztrálni, és mely drónok esetében lesznek kötelezőek a további biztonsági funkciók.

Az uniós bizottság olyan szabványok kidolgozására is felhatalmazást kap, amelyek segítségével a bajba jutott, nagyobb kategóriájú eszközök fekete dobozából a segítségnyújtás meggyorsítása érdekében letölthetők lesznek a tárolt adatok.

Mint írták, a drónokra vonatkozó uniós szabályzás része az uniós repülésbiztonsági szabályok modernizálásának. A szabályfrissítés célja az volt, hogy az unió repülésbiztonsága továbbra is magas szintű maradjon, ugyanakkor a szabályok praktikusabbak és a kockázati tényezőkkel arányosabbak legyenek a következő évtizedekben várható forgalomnövekedés kezelésére. A szabályok frissítésével továbbá szorosabbra fűzik a válságzónák feletti átrepülés engedélyezésével foglalkozó uniós és nemzeti hatóságok közötti együttműködést is, írja az MTI.