Ciprus: töretlen a jobboldal előretörése
2009-es eredmény részvétel: 59,4 % (összesen 6 mandátum) | 2014-es jóslat (összesen 6 mandátum) | |
Demokratikus Tömörülés (DISY) Európai Néppárt | 35,65 % / 2 mandátum | 37,8 % / 3 mandátum |
Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) Európai Egyesült Baloldal - Északi Zöld Baloldal | 34,9 % / 2 mandátum | 23,6 % / 2 mandátum |
Demokrata Párt (DIKO) (-) Európai Szocialista Párt | 12,28 % / 1 mandátum | 12,2 % / 1 mandátum |
Mozgalom a Szociáldemokráciáért (EDEK) Európai Szocialista Párt | 9,85 % / 1 mandátum | - |
Az európai parlamenti választáson is folytatódik a jobboldali Demokratikus Tömörülés (DISY) előretörése Cipruson. A másik ciprusi nagypárt, a kommunista Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) 2011-ig kormányozta az országot, sőt, 2013-ig a köztársasági elnököt is ők adták.
A kocka fordulásának első jele éppen a 2009-es európai parlamenti választás volt a gazdasági válság sújtotta szigeten, igaz, akkor még minimális, 2287 szavazatnyi különbséggel vesztettek a kommunisták, ami az elnyert mandátumok számában nem is mutatkozott meg.
2011-ben az AKEL koalíciós partnere, a szocialista Demokrata Párt otthagyta a koalíciót, miután a nem sokkal korábbi lőszerrobbanásban 13 ember meghalt, és megrongálódott a sziget áramigényének hatvan százalékát adó erőmű. Az ország végül egy EU-s mentőcsomaggal menekült meg a csődtől. A választók a bajokat a kommunisták nyakába varrták: 2011-ben szoros küzdelemben megnyerték a parlamenti választást az AKEL előtt, és a korábban a kommunistákat otthagyó DIKO-val és az Európai Párttal (EVROKO) léptek koalícióra.
A jobboldal előretörése 2013-ban folytatódott, amikor Níkosz Anasztasziádisz meggyőző fölénnyel utasította maga mögé a baloldal jelöltjét. A mostani európai parlamenti választás előtt már olyan nagy, 15 százalékpontnyi különbséget mértek a két nagypárt között, amekkora az elmúlt 38 évben nem volt köztük.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.