Görögország: A szocialisták a padlón
2009-es eredmény részvétel: 52,61 (összesen 22 mandátum) | 2014-es jóslat (összesen 21 mandátum) | |
Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) | 36,65 % / 8 mandátum | - |
Új Demokrácia (Európai Néppárt) | 32,29 % / 8 mandátum | 26 % / 6 mandátum |
Görög Kommunista Párt (Európai Egyesült Baloldal - Északi Zöld Baloldal) | 8,35 % / 2 mandátum | 6 % / 1 mandátum |
Ortodox Népi Riadó (LAOS) (A Szabadság és Demokrácia Európája) | 7,15 % / 2 mandátum | - |
Sziriza (Európai Egyesült Baloldal - Északi Zöld Baloldal) | 4,7 % / 1 mandátum | 29,6 % / 7 mandátum |
Ökologista Zöldek (OP) (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) | 3,49 % / 1 mandátum | - |
Arany Hajnal (-) | 8 % / 2 mandátum | |
A Folyó (-) | 8 % / 2 mandátum | |
Olajfa (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) | 6,5 % / 1 mandátum | |
Független Görögök (A Szabadság és Demokrácia Európája) | 5,1 % / 1 mandátum | |
Demokratikus Baloldal (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) | 3,2 % / 1 mandátum |
Sok forog kockán az EP-választáson a 2010-es mentőcsomag óta eltelt négy év alatt már a harmadik miniszterelnököt fogyasztó Görögországban: az ország politikai életét három évtizeden keresztül meghatározó két párt egyike, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) gyakorlatilag eltűnhet a térképről, aminek egyes baloldali értelmiségiek szerint éppen itt is lenne az ideje. A PASZOK mélyrepülése azonban jelenleg újabb kormányválsággal fenyeget: az Antonisz Szamarasz-féle Új Demokrácia által vezetett kormánykoalíciónak jelenleg mindössze 2 fős többsége van a törvényhozásban, ha viszont a PASZOK 27 képviselője kilépne a koalícióból, az megsemmisítő erejű csapást mérhetne a kormányra. A PASZOK pár kisebb középbalos párttal indul közös választási szövetségben, de így sem túl erősek: jelenleg 6,5 százalékra mérik őket, de a mélyponton csak 5,5 százalékuk volt. A kormánykoalíciót alkotó két párt együtt több szavazatot kaphat, mint a radikális baloldali, a nemzetközi mentőcsomagot ellenző Sziriza, de az önálló listát állító pártok közül várhatóan utóbbi lesz a legerősebb.
Görögországban az EP-választás egybeesik a helyhatósági és regionális választások második fordulójával, amelyeken a konzervatívokból és szociáldemokratákból álló koalíció politikai túlélése a tét. Az első fordulónak nem volt egyértelmű nyertese, habár az Alekszisz Ciprasz vezette Sziriza számára komoly eredmény, hogy a kormánypártok kiestek az Athén főpolgármesteri címéért folyó küzdelemből. A választáson jól szerepelt a szélsőségesen nacionalista Arany Hajnal is, Athénban 16 százalékkal a negyedik helyre futottak be.
A becslésekből az látszik, hogy miközben a 2012-es parlamenti választásokat egy hajszállal megnyerő Új Demokrácia és a Sziriza közötti különbség továbbra is szoros, a szélsőséges, az EU mentőcsomagját és az annak következtében hozott megszorító intézkedéseket elutasító pártok tábora nőtt, és több új formáció is a színre lépett. Ezek egyike, az egy tévériporter által alapított, A Folyó nevű, “a teljes politikai spektrumot lefedő” párt például egészen friss: idén márciusban jegyezték be, és az előrejelzések szerint egyből mandátumot is szerezhet az EP-ben. Szintén új szereplő az EP-választáson az Új Demokráciából 2012-ben kivált konzervatív, euroszkeptikus Független Görögök, valamint a 2010-ben alapított szociáldemokrata, Európa-párti Demokratikus Baloldal is. A kispártok irányába való elmozdulás egyébként már 2012-es választásokon is látszott: összesen 9 párt kapott több mint egy százalékot, azóta pedig körülbelül egytucat új párt jött létre.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.