Magyarország: Második lehet a Jobbik
2009-es eredmény részvétel: 36,29% (összesen 22 mandátum) | 2014-es jóslat (összesen 21 mandátum) | |
Fidesz-KDNP (Európai Néppárt) | 56,36 % / 14 mandátum | 51% / 13 mandátum |
Magyar Szocialista Párt (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) | 17,34 % / 4 mandátum | 15,5 % / 3 mandátum |
Jobbik (-) | 14,77 % / 3 mandátum | 17,8% / 4 mandátum |
Lehet Más a Politika (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) | 2,61 % / 0 mandátum | 6,5% / 1 mandátum |
Demokratikus Koalíció (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) | - | 4% / 0 mandátum |
Együtt-PM (Európai Zöld Párt, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) | - | 3% / 0 mandátum |
Magyar Demokrata Fórum (Európai Konzervatívok és Reformerek) | 5,31% | - |
Az évtizedes magyar kétpártrendszer nem 2010-ben, hanem valójában már a 2009-es EP-választáson felbomlott. A gazdasági és politikai válság miatt 2008 márciusában szétesett az MSZP-SZDSZ-koalíció, 2009 tavaszától pedig már Bajnai Gordon szakértői kormánya vezette az országot. Második kormányzati ciklusának végére, Gyurcsány Ferenc bukása után másfél hónappal a szavazók keményen megbüntették az MSZP-t: a párt megfelezte a 2004-es EP-választáson elért eredményét: 34,3%-ról 17,37%-ra, 9-ről 4 mandátumra csúszott le.
A 2008-as szociális népszavazás óta nyeregben lévő Fidesz-KDNP a 22-ből 14 mandátumot elvitt, vagyis már ekkor is közel kétharmados győzelmet aratott. A kisebbik jobboldali - valójában már jó ideje a baloldallal együtt mozgó - MDF-re ugyan tízezerrel kevesebben voksoltak, mint 2004-ben, de ekkor még ők is meg tudták tartani egyetlen mandátumukat.
A baloldal összeomlása azonban már ekkor maga alá temette az SZDSZ-t. A párt 2,16%-os eredménnyel elvérzett, pedig a 2004-2009-es ciklusban két képviselőjük is volt; Fodor Gábor pártelnök lemondott. Bár mandátumot nem szereztek, de a 2,61% és a liberálisok megelőzése óriási siker volt az akkor bő három hónappal korábban párttá alakult rendszerkritikus-zöld Lehet Más a Politikának, az így szerzett ismertség pedig a parlamenti választásokon be is repítette Schiffer András formációját.
A pártrendszer átrendeződését azonban a Jobbik áttörése mutatta a leginkább. 2006-ban a parlamenti választásokon a MIÉP-Jobbik szövetség még elvérzett, az őszödi beszéd miatt kezdődő, több hónapos zavargássorozat azonban elkezdte megváltoztatni a közhangulatot. 2006 novemberében Vona Gábor került a Jobbik élére és radikalizálta a pártot, 2007 nyarán pedig megalakult a Magyar Gárda. Az SZDSZ az EP-kampányában már egyenesen a Jobbikkal riogatta szavazóit (“Ki lesz a harmadik erő?”), elhibázott stratégiájuk szintén a nemzeti radikálisokat segítette még nagyobb ismertséghez. 15,5%-kal Vonáék felkerültek a politika térképére, sőt megközelítették az MSZP-t.
A mostani megmérettetésen az április parlamenti választáson a baloldalra újabb súlyos vereséget mérő Fidesz valamivel öt évvel ezelőtti mandátumszáma alatt fog teljesíteni (11-13 képviselő). A győzteshez húzás jelensége és mozgósítóképessége miatt az alacsony részvétel egyaránt a kormánypártnak kedvez. Ezzel szemben a tovább darabolódó baloldal eddigi vezető ereje, az MSZP a harmadik helyre csúszhat vissza, amennyiben csak 3 mandátumot szerez. Az áprilisban még a baloldali összefogás mögött teljesítő Jobbik pedig ebben az esetben megelőzheti a szocialistákat, és hivatalosan is Magyarország második legerősebb pártjává válhat - EP-képviselőjük, Kovács Béla kémügye azonban még hatással lehet szereplésükre.
A baloldal megújítását, illetve újraélesztését ígérő, de a nemzeti parlamentben még a frakcióalakításra is képtelen új baloldali formációk, az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció a felmérésekben el sem érik a bejutási küszöböt. Mozgósítási képességüktől függően nulla vagy egy mandátumra számíthatnak. Számukra a túlélés már a tét, a három baloldali párt egymáshoz képest elért eredményei nagy mértékben meghatározzák majd saját politikai oldaluk jövőjét is. A következetesen különutas politikát folytató Lehet Más a Politikát is a küszöb környékére, de bejutás fölé mérik. Igen komoly siker lenne, ha hármójuk közül bármelyik formáció két mandátumot tudna szerezni.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.