2009-es eredmény részvétel: 78,79 % (összesen 5 mandátum) | 2014-es jóslat (összesen 6 mandátum) | |
Munkáspárt (PL) (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) | 54,77 % / 3 mandátum | 54,5 % / 3 mandátum |
Nemzeti Párt (PN) (Európai Néppárt) | 40,49 % / 2 mandátum | 42,5 % / 3 mandátum |
Kevés helyen lesz kiszámíthatóbb az EP-választás eredménye, mint Máltán: a becslések nagyjából az öt évvel ezelőtti eredmények megismétlődését prognosztizálják, azzal a különbséggel, hogy a szigetország a korábbi 5 helyett 6 mandátumot kap az új Európai Parlamentben. Ezzel az ellenzéki Nemzeti Párt jár jól: a támogatottságuk alig nőtt 2009-hez képest, de ezzel az eredménnyel most eggyel több, összesen három helyet söpörhetnek be. A kormányzó Munkáspárt megtartja korábbi mandátumait, a két parlamenti párton kívül más pedig labdába sem rúghat, habár a zöld Demokratikus Alternatíva kaphat 2,2 százalékot, de ez nagyon messze van a mandátumszerzéshez szükséges eredménytől.
A máltaiak a leglelkesebb EU-polgárok közé tartoznak: a tagságról szóló 2003-as népszavazáson 91 százalékos volt a részvétel (53,6 százalék szavazott igennel), de a 2009-es részvételi arány (78,79 százalék) is kiugróan magasnak számít. A máltaiak az unióhoz való pozitív hozzáállása ellenére az idei, meglehetősen intenzív EP-kampányban a belügyek domináltak: a bevándorlók, az egyébként 7 százalék alatti munkanélküliség csökkentése és a költöző madarakra hajtó vadászok.
A fentieken kívül Málta egy sor olyan problémával küzd, amivel az európai országok jelentős részének szembe kell néznie: az eladósodás miatt romló hitelbesorolással, csökkenő versenyképességgel és energiabiztonsági kihívásokkal. A Munkáspárt 2013-ban került hatalomra Máltán, az ezt megelőző, 2008-as választásokon még a Nemzeti Párt nyert, igaz, alig több mint 1 500 szavazattal (az országban körülbelül 300 ezren rendelkeznek szavazójoggal).
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.