Svédország: főpróba a parlamenti választások előtt
2009-es eredmény (összesen 20 mandátum) | 2014-es jóslat (összesen 20 mandátum) | |
Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) | 24,41 % / 6 mandátum | 30 % / 6 mandátum |
Mérsékelt Párt (Európai Néppárt) | 18,83 % / 4 mandátum | 20 % / 4 mandátum |
Liberális Néppárt (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) | 13,58 % / 3 mandátum | 9 % / 2 mandátum |
Zöldek (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) | 11,02 % / 2 mandátum | 12,4 % / 3 mandátum |
Baloldali Párt (Európai Egyesült Baloldal/Északi Zöld Baloldal) | 5,66 % / 1 mandátum | 7,2 % / 2 mandátum |
Svéd Demokraták (-) | 2,14 % / 0 mandátum | 6,9 % / 1 mandátum |
Kereszténydemokraták (Európai Néppárt) | 4,68 % / 1 mandátum | 4,4 % / 1 mandátum |
Centrum Párt (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) | 5,47 % / 1 mandátum | 4 % / 1 mandátum |
Kalózpárt (-) | 7,13 % / 2 mandátum | - |
Az Európai Parlamenti választás azért is fontos erőpróba lesz a svéd pártoknak, mert szeptemberben parlamenti választásokat tartanak az országban. Fredrik Reinfeldt, a Mérsékelt Párt vezetője 2006 óta áll az ország élén, a 2010-es választásokon egy liberális, zöld és kereszténydemokrata szövetség élén sikerült újráznia, de korábbi többségüket elveszítve kisebbségi kormányzásra kényszerültek. A korábban nyolcvan évig domináló szociáldemokraták ugyan a legnagyobb párt maradtak, de egymást követően két ciklusra is ellenzékbe kényszerültek. A legújabb felmérések szerint a kormánykoalíció népszerűsége visszaesett, de a másik oldalon az is eldőlt, hogy nem fognak össze a választásra a szociáldemokraták és a zöldek, mint legutóbb.
A 2010-es parlamenti választás után Svédországban nagy felzúdulást keltett, hogy először bejutott egy szélsőséges párt a parlamentbe. A tolerancia bástyájaként ismert Svédországban a szélsőjobboldal egyre nagyobb népszerűségre tett szert az utóbbi időben a bevándorlásellenes retorikájával. A neonáci ideológiáktól a populista bevándorlóellenességig jutó Svéd Demokraták az EP-választáson még növelhetik is akkori 5,7 százalékos támogatottságukat, a szeptemberi parlamenti választáson pedig a felmérések szerint akár a 10 százalék közelébe is elérhetnek.
A 2009-es EP-választáson robbant be az európai politikába a Svéd Kalózpárt, ami 7,1 százalékkal az ötödik helyen végzett. Sikerükből egész európai mozgalom nőtt ki, hirtelen 33 ilyen, az internetes fájlcsere legalizálásáért és a kommunikáció titkosságának védelméért küzdő párt alakult a kontinensen. Ugyanakkor a svéd párt sem sok vizet zavart már a 2010-es parlamenti választásokon, egy százalékot sem sikerült elérnie, és a mostani EP-választás sem hozhat nekik sok sikert. Ennek ellenére folyamatosan jelen vannak a svéd politikában, 2013-ban például Barack Obama amerikai elnök látogatása ellen tüntetést szerveztek az NSA lehallgatási botránya miatt.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.