Száz kilakoltatott roma tüntet Érsekújváron

Érsekújvár után péntek délután már Révkomáromban is tüntetni kezdtek a lakbérhátralékaik miatt kényszerűen kitelepített roma emberek.

A városi bérházakban lakó, lakbérhátralékot felhalmozó emberek feje fölül a bérházakat Érsekújvár eladta.

Az új tulajdonos az épületeket egyik óráról a másikra kiürítette, a lakókat pedig úgy szállította a falvakba, hogy az érintett települések polgármestereit még csak nem is értesítette. A kitelepített emberek pedig azt sem tudták, hogy melyik községben rakták le őket a teherautókról.

Akik valamilyen összegekkel mérsékelni próbálták a tartozásaikat, azokat a város peremén álló szükséglakásokba költöztették.

A távoli, döntően magyar többségű falvakba, Nagysallóra, Garamkissallóra és Kisújfaluba telepített embereket és szegényes motyójukat az ottani lakatlan házak udvarára pakolták le.

Így került a Zselízhez közeli Nagysallóra is előbb tizennyolc, majd szerdán mintegy félszáz érsekújvári roma ember. De mert a faluba korábban a Magas-Tátra alatt fekvő – Nagysallótól több mint háromszáz kilométernyire fekvő – Késmárkról is letelepítettek csaknem száz romát, a falu lakói az eddigi rossz tapasztalataik alapján ódzkodnak az idegenektől.

Nagysallón csütörtökre virradó éjszaka ismeretlenek felgyújtottak egy házat, ahová a héten három roma családot telepítettek Érsekújvárból.

Kotora Marián, Nagysalló polgármestere a médiának elmondta: az elszegényedő faluban közel száz családi ház áll üresen, bármelyikhez igen olcsón lehet hozzájutni, az önkormányzat pedig senkinek se tilthatja meg, hogy ingatlant vegyen a faluban, annyi pénze azonban nincs, hogy ezt megelőzendő maga az önkormányzat vásárolja fel az ingatlanokat.

A nyolcvan százalékos arányban immár romák lakta Garamkissalló polgármestere hétfőn lemondott, azóta be sem ment a hivatalába, de üzenet útján cáfolta, hogy a romák betelepítése miatt nem kívánja tovább ellátni a hivatalát.

Nyugtalanságának hangot az ügyben Dusan Caplovic, a szlovák kormány emberi- és kisebbségi kérdéseket felügyelő miniszterelnök-helyettese, aki az Új Szó szerint azt mondta, hogy a kilakoltatás bizonyos módszerei az 1938-1945 közti szomorú időszakra emlékeztetnek, arra, ami az első Szlovák Köztársaságnak a Horthyék által megszállt területein történt.

Caplovic a szlovák részről gyakran elhangzó vádakra utalt, miszerint a visszacsatolás után a magyarok kiűzték a házaikból a szlovákokat.