Fenyegető a helyzet Tallinnban

Kilencvenhat személy sérült meg, és hatszáz embert vett őrizetbe az észt rendőrség szombatra virradó éjjel a Tallinn utcáira vonuló tüntetők közül, akik egy szovjet háborús emlékmű áthelyezése ellen tiltakozva csaptak össze a rendfenntartókkal.

Orosz állampolgár halt meg

A helyzet hajnali két órára normalizálódott, miután a rendőrök szétoszlatták a zömmel tizenéves fiatalokból álló tömeget. A BBC szerint a zavargások résztvevői "Rosszija, Rosszija!" kiáltásokal éltették Oroszországot. Kirakatokat törtek be (körülbelül ötvenet) és üzleteket fosztogattak. Az észt csoportok hasonlóan erőszakosan léptek fel korábban, ők persze "Észtország, Észtország!" felkiáltásokkal randalíroztak. Szombat reggelre viszont visszatért a nyugalom Tallinn utcáira.

Az utcai zavargásokban még pénteken életét vesztette egy fiatalember, aki a moszkvai külügyminisztérium szombati közleménye szerint orosz állampolgár volt, és Észtországban élt. A Lenta.ru orosz internetes hírportál szerint a húszéves Dmitrij Ganyin halt meg. Az oroszok felszólították az észt hatóságokat, hogy haladéktalanul közöljék a haláleset körülményeit, az áldozat személyazonosságát, tovább vizsgálják ki az esetet, és állítsák bíróság elé a felelősöket. Moszkva az észt rendőrség által alkalmazott "túlzott mértékű erőt" tette felelőssé azért, hogy polgári személyek tucatjai szenvedtek sérülést a demonstrációk során.

Putyin nyugtalan, Merkel önuralmat kér

Közben Észtország moszkvai nagykövetségét blokád alá vonták orosz fiatalok. A tüntetők a szovjet hősi emlékműért demonstrálnak, és ezzel gyakorlatilag megbénították a nagykövetség működését - írja a szintén orosz vz.ru (Vzgljad) hírportál.

Vlagyimir Putyin orosz elnök "heves nyugtalanságát" fejezte ki a tallinni szovjet emlékmű áthelyezésével kapcsolatban kirobbant észtországi zavargások miatt az Európai Unió soros elnökségét betöltő Németország kancellárjának, Angela Merkelnek.

Merkel telefonbeszélgetést folytatott szombaton az észtországi válságról Putyinnal és Andrus Ansip észt kormányfővel. Mindkét beszélgetésben megfontoltságot, önuralmat kért a felektől, hogy elkerülhető legyen a helyzet további elmérgesedése. Közvetlen észt-orosz tárgyalásokat javasolt, különösen a parlamentek szintjén - közölte Ulrich Wilhelm kormányszóvivő.

Ansip az első újraválasztott észt miniszterelnök

Az észt hatóságok közlése szerint az ország hivatalos internetes honlapjait ismétlődő elektronikus támadások érték, ezért letiltották azok külföldről való hozzáférhetőségét. A tallinni rádióban elhangzott, hogy hackerek feltörték a kormányzó Reform Párt hivatalos honlapját, és Andrus Ansip miniszterelnök nevében hamisított bocsánatkérést helyeztek el rajta.

A jobboldali Ansip egyébként Észtországban az első politikus a rendszerváltás óta, aki egy választás után meg tudta őrizni kormányfői posztját. Igaz, a miniszterelnök koalíciós kormányzásra szorul.

Vidékre is átterjedtek a zavargások

A jobboldali irányítású kormányzat a Bronzkatonának nevezett emlékművet pénteken hajnalban távolította el Tallinn központjából, és szállította át a centrumon kívül eső katonai temetőbe. A nácik ellen harcoló szovjet katonákra emlékeztető szobrot még 1947-ben emelték, de sok észt a súlyos következményekkel járó, több évtizedes szovjet megszállás jelképét látja benne.

A konfliktus immár nemcsak a fővárosban zajlik: a Tallinntól 160 kilométernyire északkeletre fekvő Johviban szintén zavargások voltak péntekről szombatra. Johvi Észtország keleti részén fekszik, közel az orosz határhoz, és itt sok orosz él. A városban 200 fiatal autókat gyújtott fel, és kirakatokat tört be.

Oroszország fenyegetőzik

Az orosz felsőház a diplomáciai kapcsolatokat is megszakítaná Észtországgal - erről pénteken döntöttek Moszkvában. Lavrov orosz külügyminiszter korábban még visszafogottan reagált a történtekre, arra, hogy csütörtökről péntekre virradóra egy ember meghalt, 56 pedig megsebesült a szovjet hősi emlékmű csütörtöki eltávolításakor Tallinnban.

Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes, akit Putyin elnök egyik lehetséges utódának is tartanak, gazdasági szankciókkal fenyegette meg csütörtökön Észtországot. Kérdés, hogy Moszkva most milyen lépeseket tervez, hiszen időközben kiderült, hogy egy orosz állampolgár halt meg Tallinnban, és tovább nőtt a sérültek száma.

Az észt ellenzék vezére szerint a kormány csődöt mondott

Az észt ellenzék legnagyobb pártja szerint a kormány kudarcáról tanúskodnak az utóbbi napok erőszakba torkolló utcai tüntetései, amelyeket a főváros központjában álló szovjet háborús emlékmű áthelyezése váltott ki.

Edgar Savisaar, a mérsékelten baloldali Centrumpárt elnöke (egyben Tallinn polgármestere) internetes naplójában szombaton azt írta: a Bronzkatona titokban, kapkodva végrehajtott eltávolítása és az utóbbi két nap eseményei világosan mutatják a kormány gyöngeségét.

A lakosság egyharmada orosz

"Ha hiányzik a józan ész, akkor a dolgok erőszakos megoldása kerül előtérbe" - mutatott rá blogjában az ellenzéki politikus. Savisaar attól tart, hogy a zavargások végzetes csapást mértek észtek és oroszok "amúgy is vontatottan haladó integrációjára". (Észtország 1,3 milliós lakosságának csaknem egyharmada orosz anyanyelvű.)

Az év elején tartott parlamenti választásokat megelőző hadjáratban a Centrumpárt - amelyre sok oroszajkú is szavazott - ellenezte, hogy eltávolítsák a Bronzkatonát a tallinni nemzeti könyvtár épülete előtti helyéről.

Az Európa Tanács sajnálkozik

René van der Linden, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke pénteken "sajnálattal" vette tudomásul, hogy az észt kormány a tallinni szovjet emlékmű eltávolítása mellett döntött. Strasbourgi nyilatkozata szerint ez a lépés "árkot ás" az ország észt és orosz származású állampolgárai között. Van der Linden szerint éppen azért, mert az emlékmű mindenkiben Oroszország és Észtország szomorú múltját idézi fel, "inkább hagyni kellett volna, hogy a katonákat, akiknek emléket állít, békében hagyják nyugodni, s ne használják őket fel politikai eszközként".

Matti Vanhanen finn miniszterelnök pénteken úgy vélekedett, hogy Finnországnak és más országoknak nem szabad beavatkozniuk a tallinni emlékmű eltávolítása miatt Észtországban kibontakozott vitába. Vanhanen belügynek nevezte a történteket, és meggyőződését fejezte ki, hogy a balti ország megtalálja a maga megoldását a kérdésre.

Gazdasági prosperitás Észtországban

Miközben Észtország hosszú ideig inkább csak a gazdasági csoda, a hatalmas, időnként tíz százalék feletti GDP-növekedés, a pozitív (négy százalék körüli) költségvetési többlet kapcsán lehetett hallani, az utóbbi hónapokban azonban szaporodtak az aggasztó jelek: a külkereskedelmi hiány növekedésnek indult, a grandiózus finn befektetések sem ellensúlyozták a növekvő eladósodottságot, és az infláció is meglódult a balti mintaállamban. Mindez persze még nem magyarázná azt, hogy miért estek egymásnak az utóbbi két napon az észtek és az oroszok. Ennek okai a történelemben keresendők.

Észtországot a Szovjetunió a huszadik században kétszer szállta meg: először a Hitler-Sztálin paktum értelmében kebelezte be Moszkva kis finn-ugor nép területét, amely 1918-ban szabadult fel a cár uralma alól.

Az észtek és a Waffen-SS

Aztán 1944-ben az előretörő Vörös Hadsereg szorította ki innen a németeket, akik három évig megszállták Észtországot. 1941-44 között, a német megszállás idején észtek is csatlakoztak a Waffen-SS-hez. Volt egy 800 fős zászlóaljuk, amelyik Harkov (ma, ukránul: Harkiv) környékén több ezer szovjet katonát tett ártalmatlanná, és 100 szovjet tankot lőtt ki, a küzdelemből mindössze 140 észt került ki sértetlenül.

A németek felbuzdulva az észtek harciasságán, Waffen-SS hadosztályt is szerveztek belőlük, és a nemzetközi jogot megsértve sorozással töltötték fel a német hadsereg bizonyos egységeit is észt katonákkal, akiknek harcértéke óriási volt.

1978-ban halt meg az utolsó észt partizán

Amikor a Baltikumból kiszorították a Wehrmachtot és a Waffen-SS-t, a németek az észt SS-divízióból hazaengedték azokat, akik partizánként akartak harcolni saját területükön az előrenyomuló szovjetek ellen.

A "metvasennad"-oknak, erdei testvéreknek nevezett észt partizánok aztán az ötvenes évekig küzdöttek a szovjet megszállók ellen. Őket ekkor már az amerikai, a brit és a sévd titkosszolgálat segítette a szovjetek ellen. Az utolsó partizánt 1978-ban próbálta elfogni két KGB-ügynök, de ő beleugrott egy tóba, és inkább öngyilkos lett, mintsem a szovjetek kezére kerüljön.

Függetlenség és az orosz kisebbség

1991-ben, a Szovjetnió felbomlásának első jele volt a balti államok függetlenségének elérése. Az észtek is ekkor nyerték vissza Lettországhoz és Litvániához hasonlóan a függetlenségüket, de főleg az észtek és a lettek hatalmas arányú orosz kisebbséget örököltek a Szovjetuniótól.

A balti államok igyekeztek megtagadni az állampolgárságot az ott élő oroszoktól, különböző feltételekhez kötötték e jog elnyerését. Alighanem ennek köszönhető, hogy a most Tallinnban meghalt orosz fiatal sem rendelkezett észt állampolgársággal, bár a balti országban lakott. Moszkva és Oroszország a kisebbségi jogokra hivatkozva sokszor állt ki a baltikumi orosz kisebbségekért, de tevőlegesen nem avatkozott bele ezeknek az államoknak az életébe. Ugyanakkor a finnlandizáció mintájára, a második világháború utáni Finnország befolyásolásához hasonló módszerekkel próbálnak nyomást gyakorolni a balti államokra.

Nem csinálhattak SS-emlékművet

Az észtek 2002-ben megpróbáltak Parnu városában emlékművet alkotni a Waffen-SS-ben harcoló honfitársaiknak, ezt azonban akkora nemzetközi felháborodás követte, hogy kénytelenek voltak átalakítani az emlékművet.

2006-ban megint az orosz-észt ellentét bontakozott ki, amikor az észtek megpróbálták önkényuralmi jelképként betiltani a szovjet szimbólumokat.

Most a Bronzkatona eltávolítása váltott ki orosz bírálatokat, és az ügyet különösen súlyosbítja, hogy egy orosz állampolgár vesztette életét a szobor eltávolítása után kitört zavargásokban.