Megint összetűzések Tallinnban

Péntek este ismét szórványos összetűzések történtek az észt fővárosban a rendőrség és tüntető fiatalok között, egy nappal azután, hogy a tallinni szovjet hősi emlékmű eltávolítása miatt kirobbant zavargásokban egy fiatal életét vesztette.

A rendőrség egy belvárosi téren rövid tusa után őrizetbe vette az egyik csoportot. A rendőrök igyekeztek megakadályozni, hogy a zavargó fiatalok nagyobb tömegbe verődjenek össze, de egy másik belvárosi utcán mintegy kétszáz fiatal szegült szembe a rendőrsorfallal.

Miután a hatóságok lezárták az eltávolított szovjet emlékmű környékét, péntek este az emlékmű "védői" a balti főváros különböző pontjain tűntek fel: a parlament és az egyik szálloda környékén, illetve a polgármesteri hivatalnál gyülekeztek, Andrus Ansip kormányfő lemondását és az utasítására eltávolított Bronzkatona visszaállítását követelve.

Moszkva fenyegetőzik

Előzőleg pénteken a moszkvai szövetségi tanács "a legkeményebb intézkedések" meghozatalára hívta fel az orosz vezetést, "beleértve a diplomáciai kapcsolatok megszakítását" egyhangúlag elfogadott pénteki állásfoglalásában. Az alsóház, az állami duma a diplomáciai viszony szintjének leszállítását, a tallinni orosz nagykövet hazarendelését és a "sírgyalázásban" vétkes észt politikusok Oroszországból való kitiltását követelte, más, gazdasági jellegű intézkedések sora mellett.

Az orosz honatyák elmarasztalták Brüsszelt is, amiért "hallgat, a külső megfigyelő pózában szemlélve a garázdálkodást, amelyet az EU- és NATO-tag Észtország vezetősége művel". Az észt elnök ugyanakkor nyugalomra szólított fel, és bűnözőknek nevezte a zavargások résztvevőit. "Mindennek semmi köze a sírok sérthetetlenségéhez vagy a II. világháborúban elesettek emlékének megőrzéséhez" - mondta Toomas Hendrik Ilves.

Egy halott, 56 sebesült

A csütörtök éjjeli tallinni zavargásokban egy 19 éves fiatalembert halálra késeltek, 44 civil és 12 rendőr pedig megsebesült, több órányi békés tüntetés után robbantak ki, amikor a tiltakozók egy kis csoportja megpróbálta áttörni a műemléket védő rendőrkordont.

A békés tiltakozás azután kezdődött, hogy az észt kormány úgy határozott: felgyorsítja a szovjet Vörös Hadsereg náci Németország elleni harcokban elesett katonáinak tiszteletére 1947-ben felállított Bronz Katona régóta tervezett áthelyezését, "hogy az a jövőben ne szolgáltasson okot vagy ürügyet kiterjedt és veszélyes lázadásokra".

Az éjszakai zavargásokban közel száz épület rongálódott meg, a randalírozók számos üzletet kifosztottak. Az észt függetlenség 1991-es kikiáltása óta legsúlyosabb erőszakos cselekmények során több mint 300 randalírozót vettek őrizetbe - a rendőrség közlése szerint észteket és oroszokat egyaránt.

Titkos helyen a Bronzkatona

Közben a Baltic News Service szerint befejezték az emlékmű eltávolítását Tallinn központjából, és a Bronzkatonát titkos helyre szállították.

Az áthelyezés célja a helyi szervek szerint az emlékmű alatti terület átkutatása a háború alatt elesett katonák maradványai után, valamint az emlékmű és a hozzá tartozó sírkert áthelyezése a belvárostól távolabb eső katonai temetőbe. A tervet Moszkva és az 1,3 milliós észtországi lakosság egynegyedét kitevő orosz kisebbség egyaránt támadta. Sok észt viszont az 50 évi szovjet megszállás fájdalmas emlékét látja benne.

Az észt közvélemény pénteken döbbenten reagált a kirobbant erőszakos cselekményekre. "Az, hogy a tüntetések ilyen vandalizmusba torkolltak, mindenkit meglepett" - nyilatkozta Vello Petai, a tartui egyetem politológusa. Dmitri Klenski észtországi orosz aktivista ugyanakkor a kormány "meggondolatlan politikáját" tette felelőssé a zavargásokért.

A finn kormányfő Észtország belügyének tartja a történteket

René van der Linden, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke pénteken "sajnálattal" vette tudomásul, hogy az észt kormány a tallinni szovjet emlékmű eltávolítása mellett döntött. Strasbourgi nyilatkozata szerint ez a lépés "árkot ás" az ország észt és orosz származású állampolgárai között. Van der Linden szerint éppen azért, mert az emlékmű mindenkiben Oroszország és Észtország szomorú múltját idézi fel, "inkább hagyni kellett volna, hogy a katonákat, akiknek emléket állít, békében hagyják nyugodni, s ne használják őket fel politikai eszközként".

Matti Vanhanen finn miniszterelnök pénteken úgy vélekedett, hogy Finnországnak és más országoknak nem szabad beavatkozniuk a tallinni emlékmű eltávolítása miatt Észtországban kibontakozott vitába. Vanhanen belügynek nevezte a történteket, és meggyőződését fejezte ki, hogy a balti ország megtalálja a maga megoldását a kérdésre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!