További EU cikkek
Nem tetszik nekik a liberális szellemiség
A legnagyobb ellenzéki erő megosztott az uniós alkotmány ügyében, mert egyes vezetői szerint az alapokmány gazdasági szempontból túlságosan liberális szellemiségű. François Hollande pártelnök reményei szerint ugyanakkor a belső konzultációk után a párt vélhetően igent mond az alkotmányra.
A pártelnök szerint, ha a vita Jacques Chirac sorsáról és nem alkotmányról fog szólni, akkor a párt válasza "nem" lesz. Szerinte az Alkotmány végre szabályozza az Európai Parlament hatáskörét, a miniszterek tanácsának döntéshozatali mechanizmusát, tehát szükséges, jó dokumentum.
A szocialisták véleménye sorsdöntő lehet a francia referendumot illetően. A jövő év második felében tartandó népszavazás eredménye vélhetően szoros lesz, akárcsak a maastrichti szerződésről megrendezett referendumé, amelyen a franciák 51:49 arányban szavaztak igennel.
Népszavazás Németországban is?
Az EU júniusban az EP-képviselők által elfogadott alkotmányát mind a 25 tagállamnak ratifikálnia kell, tíz országban népszavazással döntenek. Ha azonban a német törvényhozás megszavazza azt a törvényt, aminek alapján akár polgári, akár a kormány kezdeményezésére népszavazást lehet kiírni, valószínű, hogy Németországban is referendum fog dönteni.
Németországban az 1946-ban elfogadott alkotmány nem teszi lehetővé, hogy népszavazáson döntsenek fő kérdésekben, ezért az EU-alkotmányról szóló referendum alkotmányellenes volna. Egy felmérés szerint ugyanakkor a németek 70 százaléka gondolkodik úgy, hogy saját maga szeretne dönteni az új uniós alkotmányról, és mind francia, mind brit részről is nagy nyomás nehezedik a kérdésben eddig bizonytalannak tűnő Gerhard Schröder német kancellárra és kormányára.
A populistáktól félnek
A népszavazást az ellenzéki uniópárt (a CDU és CSU) szorgalmazta először, a szocdemek részéről ugyanakkor attól félnek, a populista, EU-szkeptikus erők a maguk céljaira használják a kérdést, fogalmazta meg még júliusban az SPD-frakció ügyvivője.
Miután Schröder júniusban a Financial Timesnak kijelentette, azt szeretné, hogy Németország még 2004-ben fogadja el az EU alkotmányát, a referendumot lehetővé tevő törvényváltoztatás október, november tájékán várható. Ha ez sikerül, Németország volna az első, amely elfogadja az uniós alapokmányt. Ez pedig kedvező hatással lenne a többi tíz tagország népszavazásának kimenetelére, főleg a legbizonytalanabbnak tűnő brit referenduméra.
Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia, Portugália, Dánia, Írország és Luxemburg, Csehország, Belgium és Hollandia vezetése már népszavazás keretében kívánja ratifikálni az EU alkotmányos lapszerződését, míg Magyarország, Görögország, Svédország, Finnország, Ciprus, Málta, Észtország és Litvánia parlamentje révén iktatja be.