Deutsch a legfontosabb EP-bizottságokba került

Csütörtökön megalakultak az EP bizottságai, ezzel eldőlt, hogy a magyar képviselők milyen szakterületre specializálódnak.

A bizottságoknak az EP-ben komoly szerepük van. Mivel a nagy frakciók a fontos ügyekben igyekeznek együtt szavazni, ezért a legfontosabb kérdések a bizottságokban dőlnek el. Az ott született kompromisszumok mentén alakul ki általában a parlament álláspontja.

Az EP jogköre szakterületenként változó. Vannak témák amelyekben az EP nagyon erős, és van amikor csak véleményezési joga van a testületnek. Így azok a bizottságok számítanak a legfontosabbaknak, ahol az EP-nek vétójoga van.

Kiemelkedik ezért a bizottságok közül a költségvetési ellenőrzési bizottság, mert az EU költségvetésének meghatározásakor az EP-nek vétójoga van, és ellenőrzéskor a parlament kormányokat is szégyenpadra küldhet. A költségvetési ellenőrzési bizottságba most egyetlen magyar, a fideszes Deutsch Tamás került. Az előző ciklusban De Blasio Antonio (Fidesz) és Fazakas Szabolcs MSZP-s képviselő volt itt tag, sőt, utóbbi egy ideig a bizottság elnöke is volt. Fazakas azonban most nem jutott be az EP-be, De Blasio pedig nem is indult a választáson.

A szintén erős költségvetési bizottságban megőrizte helyét Surján László (Fidesz) és itt ül most az eddig ipari témákban szakértősködő MSZP-s, Herczog Edit. Ebben a bizottságban kapott helyet az MDF egyetlen képviselője, Bokros Lajos is.

Magyar szempontból különösen fontos a regionális fejlesztési bizottság, hiszen itt felügyelik azokat a támogatási pénzeket, amelyekből Magyarország igen nagy mértékben részesül. Itt két magyar van most. Egyikük a fideszes Deutsch Tamás, akiről már láthattuk, hogy egy másik fontos bizottságnak is tagja, vagyis kifejezetten jelentős posztokat kapott a néppárti frakciótól. A másik magyar tag a jobbikos Szegedi Csanád. Az előző ciklusban négy magyar is tagja volt ennek a bizottságnak, közülük De Blasio Antonio (Fidesz) és Harangozó Gábor (MSZP) most nem képviselők, Surján László és Gurmai Zita viszont most is azok.

A legtöbb magyar az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságba ment, négyen is vannak. Gál Kinga és Járóka Lívia eddig is dolgozott itt, most pedig csatlakozott hozzájuk harmadik fideszesként a most először képviselő Hankiss Ágnes és az MSZP-s volt külügyminiszter, Göncz Kinga. Gál Kinga az emberjogi albizottságnak is tagja maradt.

Az EP-nek gyenge területe a biztonság- és védelempolitika, itt csak véleményezési joga van a testületnek. Az ezzel foglalkozó bizottságban Hankiss Ágnes az egyetlen magyar. Gyürk András (Fidesz) a fejlesztési bizottság egyetlen magyarja, ő az előző ciklusban ebben a testületben nem dolgozott.

A gazdasági és monetáris bizottságban eddig a fideszes Becsey Zsolt ült. Ő most nem képviselő, helyette egy fideszes újonc, Győri Enikő lett itt tag.

Maradt a foglalkoztatási és szociális bizottságban a területet korábban államtitkárként a magyar kormányban is vivő Őry Csaba (Fidesz), és most csatlakozott hozzá az EP első siket képviselője, Kósa Ádám (Fidesz) is.

Az EP-ben újonc, korábban magyar parlamenti elnök Áder János egészen új területen próbálhatja ki magát, ő a környezetvédelmi bizottságban kapott helyet. Korábban két magyar is nagyon aktív volt ebben a bizottságban, de sem az MDF-es Olajos Péter, sem a szocialista Hegyi Gyula nem képviselő már.

Az ipari és kutatási bizottságban a jobbikos Balczó Zoltán az egyetlen magyar, pedig az előző ciklusban hárman is voltak itt, és közülük ketten (Gyürk és Herczog) most is képviselők.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság most még az EP gyengébb testülete, hiszen itt is jórészt csak véleményezési joguk van a képviselőknek. Azonban ha az írek októberben megszavazzák a Lisszaboni Szerződést, akkor hirtelen nagyon fontossá válhat, mert az EU költségvetésének jelentős részét költi mezőgazdaságra és a szerződés szerint a pénz elköltésébe az EP is érdemben beleszólhat majd. Itt megőrizte tagságát a fideszes Glattfelder Béla és a szocialista Tabajdi Csaba. Harmadik magyarként csatlakozott hozzájuk a jobbikos Morvai Krisztina, aki eddig nem sokat foglalkozott ugyan agrárügyekkel, viszont pártja EP-programjában hangsúlyosan szerepelt az EU mezőgazdasági politikájának ellenzése.

A kulturális és oktatási bizottságban maradt Schmitt Pál (Fidesz). Eddig négy magyar volt itt, de Járóka Lívia nem folytatja ittani munkáját és Mohácsi Viktória (SZDSZ) és Hegyi Gyula pedig már nem képviselők.

Az alkotmányügyi bizottságban sok magyar van. Itt dolgozik Schöpflin György, Szájer József (fideszesek) és Gurmai Zita (MSZP) is. Közülük csak Schöpflin volt itt tag az előző ciklusban is, bár mindhárman már 2004 óta képviselők.

A nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságban megőrizte helyét mindkét magyar, Járóka Lívia és Gurmai Zita is. A petíciós bizottság egyetlen magyarja Hankiss Ágnes (Fidesz), korábban a most már nem képviselő MSZP-s Dobolyi Alexandra dolgozott itt. Ez a bizottság foglalkozik az uniós állampolgárok beadványaival.

Továbbra sincs magyar a halászati bizottságban, ami egy tenger nélküli ország esetében természetes. A nemzetközi kereskedelmiben sincs már magyar, bár korábban itt dolgozott Glattfelder Béla. A külügyi bizottságnak sincs már magyar tagja, holott az előző ciklusban kettő is volt: Szent-Iványi István (SZDSZ) és Schöpflin György (Fidesz).

A fontosnak számító belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságban sincs magyar, pedig az előző ciklusban ketten is voltak, Herczog Edit és Gyürk András személyében. Barsiné Pataky Etelka távozásával nincs magyar a közlekedési és idegenforgalmi bizottságban. Ahogy Lévai Katalin távozásával nincs már magyar a jogi bizottságban sem.