EU-vezetők letorkolták a cseheket és a szlovákokat

2009.10.19. 18:51
Az EU vezetői Csehországgal nem értenek egyet, hogy ki akarja vonni magát az emberi jogi charta teljes körű teljesítésének kötelezettsége alól. Szlovákia esetében is elutasították ezt a lehetőséget, hiszen ott már be is fejeződött a reformszerződés ratifikációja.

Kizárta hétfőn a svéd külügyminiszter és az Európai Bizottság elnöke azt a lehetőséget, hogy Szlovákiára ne vonatkozzon az Európai Unió reformszerződésének részét képező emberi jogi charta teljes körű teljesítésének kötelezettsége.

Carl Bildt egy magas szintű EU-orosz tanácskozás utáni brüsszeli sajtótájékoztatón - kérdésre - nyilatkozva arra emlékeztetett, hogy Szlovákia már befejezte a szerződés ratifikálásának folyamatát.

José Manuel Durao Barroso pedig az Európa Tanács új főtitkárával, Thorbjorn Jaglanddal közösen tartott sajtótájékoztatóján azt sürgette, hogy a tagállamok ne gördítsenek mesterséges akadályokat a szerződés útjába. A bizottságnak az az álláspontja, hogy mivel a parlamenti ratifikáció már minden EU-tagállamban befejeződött, a teljes folyamatot mielőbb le kell zárni.

Burkoltan mindketten értésre adták azt is, hogy nem értenek egyet a cseh elnök felvetésével sem, aki Csehországnak szeretné elérni az említett mentességet. Václav Klaus úgy véli, csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után a Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat.

A szlovák kormány a cseh példára hivatkozva vetette föl mentességi igényét. Különbség viszont a két ország között, hogy míg Pozsony már befejezte a ratifikációt, Prágában Klaus aláírása még hiányzik a dokumentumról. A kérés teljesítése a Lisszaboni Szerződés utólagos módosítását is jelentené, márpedig erre most nincs készség az unióban, adta értésre Bildt.

Barroso kiemelte, a szerződés növelni fogja az unió képességeit arra, hogy garantálja az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását. Jaglanddal együtt méltatta azokat a lépéseket, amelyeket az EU és az Európa Tanács az elmúlt években tett az alapvető jogok ügyének előmozdításáért.

A soros svéd EU-elnökség egyik nagy erőpróbája lehet, hogy a reformszerződés életbe lépéséhez utolsó láncszemként a cseh ratifikáció befejezését is elérje. Barroso szóvivője hétfőn jelezte, hogy az uniós kormány bízik az elnökség eltökéltségében és képességében a probléma megoldására.

Egy közelmúltban adott interjúban Klaus maga is elismerte, túlságosan előrehaladt már a Lisszaboni Szerződés ügye ahhoz, hogy meg lehessen állítani elfogadásának folyamatát. Továbbra sem lehet tudni azonban, hogy a túl szoros uniós együttműködést ellenző cseh államfő mikor és milyen feltételekkel írja alá a dokumentumot, és ezzel mikor enged szabad utat a reformoknak, amelyek hiánya több szempontból már nehezíti az unió munkáját.