Az EP nagy pillanatai

Az Európai Parlament nem képes egyedül törvényt hozni, mégis előfordul, hogy főszereplővé válnak a képviselők a nagy vitákban. A most elmúló ciklusból összegyűjtöttünk néhány olyan ügyet, ahol különösen fontos volt a parlament szerepe.

Amikor a képviselők kezdeményeztek

Az EP nagyon sokszor sürget fogyasztóvédelmi intézkedéseket. Két olyan területen volt különösen sikeres az EP, ahol a képviselők személyes érintettsége is nagyon feltűnő: a repülőjegyek és a külföldre telefonálás ügyében.

Az EP kiharcolta, hogy a repülőjegyeket árait mindig pontosan kell feltüntetni a hirdetésekben és a netes foglalásokkor. Illetékeket, adókat mindent össze kell adni és egyértelműen jelezni 2008 ősze óta. A szabályozást ugyan sok társaság nem tartja be rendesen, de felelősségre vonásuk állítólag hamarosan megtörténik, és brüsszeli remények szerint jövőre már tényleg mindig világos lesz, hogy mennyibe kerül egy utazás.

Még 2007-ben letörték a roaming (vagy barangolási) díjakat, vagyis azt a tarifát, amit egy külföldi mobilhálózatba került telefonáló kényszerül fizetni. Az átlag 1,15 eurós percenkénti díjat 0,43 euróra csökkentették ezzel, és az ár idén tovább esik, sőt most már az sms-ekre is kiterjesztik az árcsökkentést. A nagy telekom cégek túlárazását megfékező szabályt még 2005-ben kezdeményezték a képviselők a bizottságnál.

Amikor a képviselők hozták össze a kompromisszumot

Az EP mostani ciklusának egyik legnagyobb ügye a szolgáltatási irányelv volt. Az irányelv elvben alapjaiban határozta volna meg az EU hétköznapjait, mert az EU három meglévő szabadságaihoz (a személyek, a tőke és az áruk szabad mozgásához) rendelt volna egy negyediket, a szolgáltatások szabadságát. A bizottság által eredetileg megírt irányelv szerint minden szolgáltatást végző vállalkozó korlátozás nélkül vállalhatott volna munkát bármelyik tagállamban, elég lett volna egy helyen kiváltania a mindenhová érvényes iparengedélyt.

Ez őrületes vitát váltott ki nem csak a parlamentben, hanem a kormányok között a tanácsban is. Az új tagállamok örültek neki, a régiek – különösen Franciaország – nagyon ellenezték, épp e vita kapcsán kezdődött a „lengyel vízvezetékszerelő" démonizálása. (Franciaországban az EU-s alkotmány elleni kampány egyik vezérmotívuma volt, hogy jön a lengyel szerelő és fillérekért elvégzett munkájával tönkreteszi francia kollégáit). A nagy nyugati szakszervezetek nehezen kiharcolt munkavédelmi és biztosítási jogaikat féltették, vállalkozói kamarák és egyéb szervezetek százai ellenezték a tervet.

A 2004-ben kezdődött vita megoldásában kulcsszerep jutott az EP-nek. A képviselőknek sikerült egymás között olyan alkut kötniük, amire végül a tanács is rábólintott, így az erősen kilúgozott irányelv idén év végén hatályba léphet. A vita hevességét jól jellemzi, hogy többször is borult a frakciók egysége: a néppárti frakció keleti képviselői (így a magyarok is) vétóval fenyegettek, mert szerintük túl puha lett a kompromisszum, míg a szocialista frakció francia képviselői társaikkal szemben még a puha verzióra is nemmel szavaztak.

A nagy kompromisszum értelmében a szolgáltatásokat nyújtó vállalkozóknak be kell tartaniuk a tevékenységük helyszínén érvényes munkajogi és szociális törvényeket: vagyis alkalmazkodniuk kell munkaidőben, bérben is, ami erősen korlátozza az eredeti javaslat lényegét jelentő verseny élénkítését. Más területen is felpuhította a parlament az eredeti, bizottság által készített változatot:több területet, így például a pénzügyi és egészségügyi szolgáltatásokat kivették az irányelv hatálya alól. Vagyis e szakmák képviselői továbbra is csak anyaországukban működhetnek szabadon.

Amikor az EP emberi jogokat mentett

2007-ben nagyon fontos jelentést fogadott el az EP a CIA európai titkos tevékenységéről. E jelentésnek ugyan jogi hatálya nem volt, mégis fontos figyelemfelkeltő hatása volt. Az EP nélkül nehéz lett volna hónapokig napirenden tartani az európai sajtóban azt a tényt, hogy az amerikai titkosszolgálat titkos börtönökben foglyokat kínzott Európa több államában, a helyi kormányok titkos jóváhagyásával. Az EP CIA-börtönökről szóló jelentésében elítélt több európai kormányt (különösen az osztrák, az olasz, a lengyel, a brit és a portugál kormányok jöttek ki rosszul ebből).

Az EP-nek köszönhető, hogy az Európába illegálisan bevándorlókkal egy kicsit jobban kell bánni, mint ahogy azt a kormányok eredetileg a tanácsban akarták. Az együttdöntési eljárásban meghozott ezzel kapcsolatos irányelvben az EP több fontos garanciát hozzátapasztott a jogszabályhoz. A legfontosabb módosítása a parlamentnek az volt, hogy a tagállamok ne hozhassanak szigorúbb rendeleteket mint az EU-s irányelv, viszont liberálisabbat alkalmazhassanak, ha akarnak. Az EP ragaszkodott hozzá, hogy maximum hat hónapig (indokolt esetben ez egy évvel meghosszabbítható) tarthassák fogva az unióban az illegális határátlépőket. Azt is előírták, hogy a nincstelen bevándorlók ingyen kaphassanak jogi segítséget.

Amikor megoldották amit az előző parlament nem tudott

2006 decemberében három évig tartó, még az előző ciklusban kezdődött kötélhúzás fejeződött be a parlament a bizottság és a tanács között, a REACH-nek nevezett irányelv elfogadásával. Ez a környezet- és fogyasztóvédő szabály mintegy 30 ezer vegyipari termék regisztrációját írja elő, és 40 korábbi európai jogszabályt helyettesít.

Létrehoztak Helsinkiben egy EU-s ügynökséget, ahol az érintett vegyipari termékeket regisztrálni kell. Aki nem kap Helsinkiben engedélyt termékére, az nem árulhatja vegyipari áruját az EU-ban. Ugyanakkor a tanács nyomására sok veszélyes alapanyag lekerült a kategorikusan tiltott listáról. A REACH 750 oldalas jogszabálya az EP elmúlt ciklusának egyik legfontosabb, legtovább vitatott és legtöbb bizottsági szűrőjén átment anyaga.

A nagy erőfeszítések ellenére tipikusan nehezen kommunikálható történet volt: hiába van komoly fogyasztóvédelmi jelentősége, vegyipari részletekről nehéz izgalmasan tájékoztatni a közvéleményt, és a részletkérdések vitája a nem szakértőknek meglehetősen élvezhetetlen volt.

Amikor nem tudtak megoldást találni

Évek óta megy a birkózás a három EU-s intézmény között a munkaidő irányelvről. A szabály egyrészt meghatározná hogy az EU-ban maximum mennyit lehet dolgozni és túlórázni egy héten, másrészt azt is rendezné egyértelműen, hogy az ügyeleti idő munkaidőnek számít-e. Idén tavasszal megtörtént az a ritka eset, hogy a parlament, a tanács és a bizottság képviselői háromoldalú tárgyalást tartottak a parlament épületében, de nem tudtak megegyezni, és most már biztos, hogy az EP-választások előtt nem is tudnak.

Amikor a parlament beintett

2005-ben egy három évig tartó, tehát még az előző parlamenti ciklusból örökölt vitát zárt le az EP, amikor teljes egészében megvétózta a szoftverszabadalmi irányelvet. A bizottság által benyújtott terv szerint az EU-ban a szoftverek írói nem egyszerűen szerzői jogokkal, hanem a találmányokat megillető szabadalmi jogokkal bírtak volna. Ezt a képviselők túlzásnak érezték.

2006-ben megfúrta a parlament a kikötői szolgáltatásokról szóló irányelvet is. Ez a tengeri kikötők piacát szabadította volna fel, a képviselők azonban féltették a kikötői munkások érdekeit a szabad versenytől.

Összesítés

Az EP a felsoroltak mellett részt vett egy csomó nagyon fontos és az EU egész működését alapjaiban meghatározó döntésben. A fenti összefoglalóban nem csak az egyes ügyek fontossága volt a válogatási szempont, hanem az, hogy mennyire volt hangsúlyos az egyes döntésekben az EP. Az alábbi tematikus listában szerepel az összes nagy jelentőségű uniós döntés, amihez a parlament hozzájárulása is kellett:

Fogyasztóvédelem
• Olcsóbb mobiltelefonálás másik EU-országban
• Repülőjegyek: a hirdetésekben a teljes árat fel kell tüntetni - az összes költséggel, díjjal együtt
• Játékok: tilos a rákkeltő és egyéb veszély rejtő anyagok használata
• Tévéreklám-szabályok: rugalmasabban használható az óránkénti maximum 12 perc

Környezetvédelem
• REACH irányelv: kötelező regisztáltatni és bevizsgáltatni a vegyi anyagokat, és helyettesíteni a legveszélyesebbeket
• A háztartási papír- fém- és üveghulladékok legalább 50, az építőipari hulladékok 70 százalékát kell újrahasznosítani 2020-ra
• Az elemek legalább 45 százalékát be kell gyűjteni
• Büntetőjogi szankciók a súlyos környezetszennyezésért
• Szigorúbb határértékek az ipari szennyezőanyag-kibocsátásra

Klímaváltozás
• 130 g/km-re kell csökkenteni az új személyautók széndioxid-kibocsátását 2012-ig, 2020-ra pedig 95 g/km-re
• 2020-ra 20 százalékra kell emelni a megújuló energiák használatát, a közlekedésben 10 százalék a cél
• A kibocsátás-kereskedelmi rendszer felülvizsgálata és kiterjesztése - 2020-tól csak aukción lehet kibocsátási jogot szerezni
• 2012-től a légi közlekedést is bevonják a kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe

Egészségügy
• Az orvosi és nővéri képesítések elismerése az egész unióban
• Új gyermekgyógyszerek kifejlesztését ösztönözné az EP
• Fürdővizek: szigorúbb tisztasági határértékek, több és jobb tájékoztatás
• Betiltják a higanyt tartalmazó mérőműszereket
• Levegőtisztaság: szigorúbb határértékek, ellenőrző állomások

Szolgáltatások
• Szolgáltatási irányelv: 2009 végére számos szektorban fel kell számolni a szolgáltatások tagállamok közötti szabad áramlása útjában álló akadályokat
2011 és 2013 között teljesen meg kell nyitni a verseny előtt a postai szolgáltatásokat Utasjogok
• Új jogok a vasúton utazóknak: késés esetén kártalanítás jár
• A fogyatékkal élő légiutasoknak ingyenesen kell segítséget adni a reptereken és a repülőgépeken

Közlekedés
• 2010-től szabad verseny a nemzetközi vasúti személyszállításban
• Vasúti csomag: összehangolható hálózatok, egységes mozdonyvezetői engedély
• Szigorúbb légi biztonsági előírások
• Uniós feketelistára kerülnek a nem eléggé biztonságos légitársaságok
• Egységes, hitelkártya alakú uniós jogosítvány 2013-tól

Foglalkoztatás és szociális ügyek
• Az időszakos munkavállalóknak az állandókkal azonos feltételek és juttatások járnak
• Szakmák, képesítések kölcsönös elismerése az unió minden országában
• A nemzeti munkajogra és a társadalombiztosításra nem terjed ki a szolgáltatási irányelv
• 500 millió eurós „globalizációs alap” a munkahelyüket elvesztők foglalkoztatásának támogatására

A terrorizmus és a pénzmosás elleni harc
• A telekommunikációs cégeknek a terrorizmus elleni harc jegyében meg kell őrizniük a hívások adatait, de nem a tartalmukat
• A pénzintézetek 15 ezer euró feletti számlanyitásnál vagy átutalásnál kötelesek ellenőrizni az ügyfél személyazonosságát
• A kaszinóknak ellenőrizniük kell a 2000 eurónál többel játszók személyazonosságát
• Szigorúbb biztonsági intézkedések a reptereken, de testátvilágítás nélkül

Pénzügyi szolgáltatások
• 2010-től 100 ezer eurós kötelező bankbetét-garancia
• A könyvvizsgáló cégeknek igazolniuk kell az általuk auditáltaktól való függetlenségüket

Szabad mozgás és bevándorlás
• Az ellenőrzés nélküli határátkelést biztosító schengeni övezet kibővítése - Magyarországra is
• Közös szabályok az illegális bevándorlók fogadására és visszatérésük támogatására
• Büntetés az illegális bevándorlókat foglalkoztatóknak

Külpolitika, emberi jogok
• EP-felhívás: az egész világon töröljék el a halálbüntetést
• Szaharov-díj: az EP emberi jogi elismerése a gondolat szabadságáért
• EP-aggodalmak a kínai és oroszországi emberi jogi helyzet miatt
• EP: az USA zárja be a guantánamói fogolytábort
• Parlamenti kritika a CIA európai tevékenysége felett szemet hunyó uniós tagállamoknak
• Izrael-Palesztina: a képviselők a „két állam” megoldás mellett
Intézményi döntések, bővítés
• Az EP csak José Barroso második, módosított listáját fogadta el az Európai Bizottság jóváhagyásakor
• Támogatás a lisszaboni szerződésnek az alkotmánytervezet kudarca után
• Bővítés: EP-igen Bulgária és Románia EU-csatlakozásához
• EP-támogatás a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Törökországgal, Horvátországgal és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal.
• EP: a további bővítéseknél figyelembe kell venni az EU befogadási kapacitását
• Parlamenti igen a szlovén, a ciprusi, a máltai és a szlovák euróra

Több uniós pénz a kiemelt célokra
• Költségvetési keret 2007-2013 - 4 milliárd euróval több az EP kiemelt céljaira: a külpolitikára, az innovációra, a strukturális támogatásokra és a környezetvédelemre
• 53 milliárd euró a hetedik kutatási keretprogramra, 309 millió a budapesti Európai Technológiai és Innovációs Intézetre
• 3,4 milliárd euró az európai műholdas rendszerre, a Galileóra
• 7 milliárd euró a tanulást támogató uniós programokra, például az Erasmusra.