Bár azt terjedt el, hogy az LMP négy százalék körüli eredményt ért el, végül csak 2,6 lett belőle. Bánat nincs, hogy nem érték el az öt százalékot, amiatt meg szinte örömmámor van, hogy megelőzték az SZDSZ-t. „Folytatjuk, folytatjuk” – skandálják a hívek.
Dániában az ellenzéki szociáldemokraták végeztek az első helyen 22,2 százalékkal, a kormányzó liberálisok 20,7 százalékot szereztek. Mindkét párt három képviselőt küld az Európai Parlamentbe. A liberálisok koalíciós partnere, a Konzervatív Néppárt a 12,1 százaléknyi szavazattal két képviselői helyet szerzett. A kormányt kívülről támogató szélsőjobb Dán Néppárt (DPP) 15,41 százaléknyi szavazattal két helyre, az ellenzéki Szocialista Néppárt 15,3 százalékkal a korábbi egy helyett két helyet nyert el, az euroszkeptikus Dán Népi Mozgalom az Európai Unió ellen 6,6 százalékkal megtartja korábbi egy helyét. Dánia euroszkeptikusságáról ismert, a választók 2000-ben elutasították az euró bevezetését, és korábban a Maastrichti szerződést is ellenezték.
Mindössze négy hónappal a parlamenti választások előtt aratott meglepetésgyőzelmet a kormányzó szocialisták jobboldali ellenfele Portugáliában. Bár a két párt között a különbség mindössze két százalék lett, az eredmény komoly csapás a baloldalnak: a közvélemény-kutatások egyértelmű szocialista győzelmet jeleztek, 2004-ben még az ország EP-képviselőinek több mint ötven százalékát ők delegálhatták.
Svédországban az ellenzéki szoiáldemokraták nyerték a választást 26 százalékkal, második a kormánykoalíció egyik pártja a Moderata párt lett 17,7 százalékkal, harmadik lett a liberális FP 12,9 százalékkal. És negyedik lett a Kalózpárt, amely a fájlmegosztások legalizálásáért harcol. Felmérések szerint a 18-30 évesek között utóbbi volt a legnépszerűbb párt. Svédország 18 képviselőt küldhet a parlamentbe.
Finnországban a választást a euroszkeptikus nacionalisták előretörése és a jobbközép többség visszaszorulása jellemezte. Az Igazi Finnek nevű euroszkeptikus és bevándorlásellenes párt a szavazatok tíz százalékét kapta, a 2004-es 0,5 százalékkal szemben, így egy képviselővel bekerül az EP-be. Matti Vanhanen kormányfő pártja, a Centrumpárt (KESK) három képviselői helyet kap a szavazatok húsz százalékával, ugyanannyit, mint koalíciós szövetségese, a konzervatív Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) a szavazatok 22,5 százalékával. A finn szociáldemokraták és a környezetvédők két-két képviselői helyet szereztek. A részvételi arány 40,3 százalék volt, valamivel alacsonyabb, mint a 2004. évi 41,4 százalék.
Finnország képviselői az előző ciklusban átlagosan az ülések 92 százalékán részt vettek, ez a harmadik legmagasabb részvételi arány Ausztria és Észtország mögött. Finnországban Dániához és Írországhoz hasonlóan a választóknak lehetőségük van arra, hogy a pártlisták helyett egyéni jelöltekre szavazhassanak. A kezdeményezés támogatói szerint ezzel a módszerrel érdekesebbé lehet tenni az európai parlamenti választást, amin egyébként általában kicsi a részvétel.
Az 1,8%-os gazdasági csökkenés és Spanyolország kimagasló munkanélküliségi rátája (17,4%) 5%-kal erodálta a kormányzó Szocialista Munkáspárt népszerűségét, az EP-választásokat a konkurens konzervatívok nyerték (ők 42, a szocialisták 38%-ot értek el a választásokon). A jelenlegi kormány a parlamentben kisebbségben van, a baloldali bukás a BBC szerint akár bizalmi szavazáshoz is vezethet.
A gazdasági válság miatti sztrájkok és zavargások erős nyomás alá helyezték a hatalmon lévő jobboldali Új Demokrácia pártot. Egyszavazatos parlamenti többsége van, ezért elképzelhetőek az előrehozott parlamenti választások. A közvéleménykutatások nem tévedtek, amikor az ellenzék, a szocialista PASZOK győzelmét vetítették előre. A PASZOK 36,18 százalékot kapott, az Új Demokrácia 33,98 százalékot, a kommunista KKE 7,85 százalékot, a Laosz 6,97 százalékot kapott. Görögország 22 képviselőt küldhet az EP-be.
A választásokat a július 5-ei parlamenti választások főpróbájának tartják. Az előzetes várakozások szerint nagy harc volt várható az éppen hatalmon lévő szocialista párt (BSZP) és a jobbközép GERB között. Ehhez képest viszonylag könnyű győzelmet aratott az ellenzék, a szavazatok 25,6 százalékát szerezte meg, a kormányzó BSzP 18,36 százalékot. Harmadik lett Jog és Szabadság mozgalom 14,16 százalékkal, negyedik a szélsőjobboldali Ataka 11,28 százalékkal. 17 képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe.
A belga belpolitikát erősen átitatja a válság, az ország legnagyobb bankjának, a Fortisnak a sorsa, a flamandok és vallonok ellentéte. De leginkább, hogy már kilenc hónapja tart a kormányválság. A megosztottságot mutatja, hogy igen szórt az eredmény, a legtöbb szavazatot kapott kereszténydemokrata párt 15,05 százalékot kapott, a második a liberális párt 12,92 százalékot, a harmadik a szélsőjobboldali Vlaams Belang 10,43 százalékot, a szocialist PS pedig 10,25 százalékot.
Belgium 22 képviselőt küld az EP-be.
Az ország kétpártrendszer: a szavazatokért rendszerint két, közel azonos támogatottságú párt, a jobbközép Nacionalista Párt, és a Munkáspárt küzd meg. Jelenleg a Nacionalista Párt kormányoz; így a baloldaliak tíz százalékot vertek a konzervatívokra.
Jean-Claude Juncker miniszterelnök a legrégebben hatalomban lévő miniszterelnök az EU-ban, 1995 óra vezeti az országot a Keresztrényszocialista Párt élén. Most is az első helyen végeztek, 38,1 százalékkal, a második 21,3 százalékkal a szocialista LSAP. Harmadik a DP (demokrata párt) 15,8 százalékkal. Luxemburgban ma tartották az általános parlamenti választásokat is. Hat képviselőt küldhetnek az EP-be.
Bár a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy kormányzó középjobb PO fej-fej mellett halad a konzervatív PiS párttal, az eredmények szerint a PO 45,3 százalékot, a PiS 29,5 százalékot kapott. Harmadik helyen végzett 12 százalékkal a baloldali demokraták 7,9 százalékot a PSL 7,9 százalékot kapott.
Lengyelországban az előző EP-választásokon is nagyon kicsi volt a részvétel, a második legkisebb az EU-ban 20,8 százalékkal. Ötven képviselőt küldhetnek az EP-be.
Az előzetes eredményeknek megfelelően a hivatalos végeredmény ismeretében a 13 szlovákiai EP-mandátumból öt a kormányzó Irány-Szociáldemokráciáé (Smer), kettőt-kettőt az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) szerzett meg, míg a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) egy-egy mandátumot mondhat magáénak.
A 13 képviselőből hatan újak, heten eddig is az Európai Parlamentben dolgoztak. A Smer kettővel növelte európai képviselői számát, az MKP megtartotta eddigi pozícióját. A Magyar Koalíció Pártját az EP-ben a következő öt évben Bauer Edit és Mészáros Alajos fogják képviselni, Bauer Edit eddig is európai képviselőként dolgozott. A választási részvétel 19,64 százalékos volt, nagyjából három százalékkal több az öt évvel ezelőttinél (16,94), a magyar pártra összesen 93 750 ember szavazott. (MTI)
Bár a közvélemény-kutatások nem jósoltak változást a jobb-bal nagykoalíció két pártja között, a választás a szociáldemokraták (SPÖ) jelentős támogatottságcsökkenését hozta: a nagykoalíció eddigi erősebb pártja kevesebb szavazatot (23,8%) kapott a szintén kormányzó Néppártnál, akikre a választók 29,7%-a szavazott. Az EP-választások másik osztrák vesztese Jörg Haider egykori pártja, a szélsőjobboldali FPÖ, akik 13%-os eredményükkel csak a negyedik párt Ausztriában: őket a a korrupció elleni küzdelemet zászlajára tűző Hans-Peter Martin pártja előzte meg, 18 százalékot ért el.
A hisztérikus érzelmi politizálás hajtotta a Jobbik malmára a vizet. Az MDF nem kíván álmokból és gyűlöletből csinálni politikát. Szakszerű, ésszerű és modern konzervativizmust ígér Bokros.
Jobbik-aktivisták telefonbeszélgetéseiből csípett el részleteket helyszíni tudósítónk. Íme:
– Úristen, te tudod mit jelent ez? Mi bent vagyunk, a zsidók meg nem!
– Baszd meg, egész életemben erre a napra vártam, ez minden áldozatot megért, az összes szívást, sírok baszd meg!
–Tartsátok hidegen a pezsgőt, éjfél körül jövök.
– Megcsináltuk, papa, megcsináltuk!
„Egyszerűen senkik vagytok” – kiabálták kórusban a gárdisták, amikor a televíziós közvetítés az MDF-székházból jelentkezett.
Közben megérkezett Morvai Krisztina. Mindeki mindekit ölelget és csókolgat, és azt kiabálják, hogy „Magyarország, Magyarország”.
Lendvai szerint a Jobbik három képviselője minden pártnak káros, ezért minden parlamenti képviselőnek össze kell fognia, hogy kihúzzák a talajt a szélsőségesek alól. A pártelnök szerint ennek két módja van: egyrészt le kell ülni, hogy megoldást találjanak a szociális feszültségekre, másrészt kezdeni kell valamit a közbiztonság állapotával.
A harmadik párttá előlépett Jobbik listájának támogatottsága csak Vas megyében nem érte el a tíz százalékot, ott 9,25 százalékot szereztek. Ezzel szemben Borsodban csaknem 23, és Hevesben is több mint húsz százalékot értek el.
Lendvai a Fideszt kárhoztatta, mondván, nincs igaza Orbánnak, amikor arról beszél, hogy a Fidesznek nem kell elemeznie. Igenis kell, érvelt a pártvezető, hiszen az ellenzék engedte ki a szellemet a palackból, amíg annyi árpádsávos zászló nem lobogott a Fidesz-gyűlésen, amennyi már a Fidesznek is sok volt.
Elindult a változás, értékelte a 2,6 százalékos eredményüket az LMP szóvivője a párt félgyőzelmi sajtótájékoztatóján. Jávor Benedek szerint az LMP felkerült Magyarország politikai térképére. Szabó Tímea, a párt listavezetője megígérte, hogy folytatják, és ott lesznek 2010-ben is. Schiffer András szerint akkor már parlamenti tényezőként kell számolni velük. Az LMP-vel közös listán induló Humanista Párt elnöke, Várady Tibor köszönetet mondott az LMP-nek, az eredménnyel „az erőszakmentes és konstruktív lázadás lehetőségét teremtették meg”.
Az alacsony választási részvételt lendvai annak tulajdonítja, hogy a polgárok kivártak. Azért nem mentek el sokan, mert a Fidesz programját még nem ismerik, a baloldal új kormányzásáról meg még nem tudnak véleményt formálni. De hogy tudjanak, az MSZP mindenképpen folytatja a kormányzást, ígérte Lendvai.
Budapesten és Komárom-Esztergom megyében kapta meg a szavazók legalább egyötödének támogatását a szocialista párt, a fővárosban elért 22,3 százalék a legjobb eredményük. A mélypont Hajdú-Bihar megye 12,58 százalékkal.
Franciaországban a 2004-es EP-választáshoz képest felcserélődtek az erőviszonyok, most Nicolas Sarkozy köztársasági elnök jobboldali UMP pártja 28 százalékot szerzett, a legnagyobb ellenzéki erő, a Szocialista párt 16,8 százalékot. Az eredmény fontos győzelem a jobboldali kormánypártnak és Sarkozynek, öt éve még csak 17 százalékot szereztek, akkor a szocialisták kapták a szavazatok 31 százalékát. A részvétel az első 1979-es EP-választás óta a legkisebb volt az országban, 40,5 százalékos, ami 2,26 százalékkal kevesebb a 2004-esnél.
A kormányzó keresztény demokrata CDU 30,9 százalékot kapott, az ellenzéki szociáldemokrata SPD 20,9 százalékot. A zöldek 12 százalékot, az FDP (szabad demokraták) 10,9 százalékot. Németország küldi a legtöbb képviselőt az Európai Parlamentbe, összesen 99-et. Az országban szeptemberben általános parlamenti választásokat tartanak, amelyen az SDP jelöltje, Frank-Walter Steinmeier kihívja Angela Merkel kancellárt.
Lendvai szerint meglepetést okozott a jobboldali szavazatok megoszlása. „Riválisunk a Fidesz, de azt kívánom, bár több szavazatot kapott volna” – reagált a pártelnök arra, hogy a Jobbik három képviselőt küldhet Brüsszelbe.
A Bokros Lajos vezette lista az ország kilenc megyéjében kapott több mint öt százalékot, és sehol sem végzett négy százalék alatt. A legjobb eredményt a fővárosban érték el, 6,54 százalékos az eredményük. A leggyengébben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szerepeltek, 4,05 százalékot szereztek.
A megválasztott képviselők legyenek képesek a kampány hangjára rácáfoló együttműködésre, és ne az európai Magyarország ellen kampányoljon, mondta Lendvai Ildikó. A pártelnök szerint a nagy pártok a papírformát hozták, a négy képviselő az MSZP-ről szóló közvéleménykutatásokra rímel, az MSZP-nek még sokat kell dolgoznia, hogy a most otthon maradókat elvigye.
Amikor Rytkó Emília a tévében beolvasta a Jobbik eredményét, akkor az örömújjongástól és sikítástól már nem is lehetett hallani, hogy az MDF is szerzett egy mandátumot. A szimpatizánsok és az újságírók koncentrikus körökben állnak Hegedűs Lóránt, Potyka bácsi és más Jobbikos prominensek körül, akik sugárzó arccal mosolyogtak a vakuk fényébe. Ezután Hegedűs magához hívta Reiner Pétert, a Magyar Gárda zsidó származású alapítóját és pártolótagját, hogy demonstrálják a párt és a félkatonai szervezet nyitottságát és békés szándékát. Reiner szinte akkora ovációt kapott, mint Hegedűsék.
Helyszíni tudósítónk megkérdezte Reiner Pétert Morvai Krisztina "játszadozzanak az apró metélt farkincájukkal"-leveléről, amire Reiner annyit válaszolt, hogy a Morvai Krisztinával való régi barátsága komolytalanná teszi ennek a kérdésnek a kutatását. A zsidó származású alapítótag azt is elmondta tudósítónknak, hogy a Gárdának négy felesküdött zsidó származású tagja van, ezért "újra kell gondolni a zsidóság szerepét a nemzetépítésben".
A Lehet Más a Politika és a Humanista Párt közös listája hat megyében – Veszprém, Baranya, Komárom-Esztergom, Fejér, Csongrád és Pest – két százaléknál többet, ezen belül Pest megyében majdnem három százalékot (2,98) ért el. A lista Budapesten szerepelt a legjobban, itt 4,89 százalékot szerzett. Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével mindenhol az LMP-HP listája lett az ötödik.