EP-választás 2009

Dániában az ellenzéki szociáldemokraták végeztek az első helyen 22,2 százalékkal, a kormányzó liberálisok 20,7 százalékot szereztek. Mindkét párt három képviselőt küld az Európai Parlamentbe. A liberálisok koalíciós partnere, a Konzervatív Néppárt a 12,1 százaléknyi szavazattal két képviselői helyet szerzett. A kormányt kívülről támogató szélsőjobb Dán Néppárt (DPP) 15,41 százaléknyi szavazattal két helyre, az ellenzéki Szocialista Néppárt 15,3 százalékkal a korábbi egy helyett két helyet nyert el, az euroszkeptikus Dán Népi Mozgalom az Európai Unió ellen 6,6 százalékkal megtartja korábbi egy helyét. Dánia euroszkeptikusságáról ismert, a választók 2000-ben elutasították az euró bevezetését, és korábban a Maastrichti szerződést is ellenezték.

Mindössze négy hónappal a parlamenti választások előtt aratott meglepetésgyőzelmet a kormányzó szocialisták jobboldali ellenfele Portugáliában. Bár a két párt között a különbség mindössze két százalék lett, az eredmény komoly csapás a baloldalnak: a közvélemény-kutatások egyértelmű szocialista győzelmet jeleztek, 2004-ben még az ország EP-képviselőinek több mint ötven százalékát ők delegálhatták.

Svédországban az ellenzéki szoiáldemokraták nyerték a választást 26 százalékkal, második a kormánykoalíció egyik pártja a Moderata párt lett 17,7 százalékkal, harmadik lett a liberális FP 12,9 százalékkal. És negyedik lett a Kalózpárt, amely a fájlmegosztások legalizálásáért harcol. Felmérések szerint a 18-30 évesek között utóbbi volt a legnépszerűbb párt. Svédország 18 képviselőt küldhet a parlamentbe.

Finnországban a választást a euroszkeptikus nacionalisták előretörése és a jobbközép többség visszaszorulása jellemezte. Az Igazi Finnek nevű euroszkeptikus és bevándorlásellenes párt a szavazatok tíz százalékét kapta, a 2004-es 0,5 százalékkal szemben, így egy képviselővel bekerül az EP-be. Matti Vanhanen kormányfő pártja, a Centrumpárt (KESK) három képviselői helyet kap a szavazatok húsz százalékával, ugyanannyit, mint koalíciós szövetségese, a konzervatív Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) a szavazatok 22,5 százalékával. A finn szociáldemokraták és a környezetvédők két-két képviselői helyet szereztek. A részvételi arány 40,3 százalék volt, valamivel alacsonyabb, mint a 2004. évi 41,4 százalék.

Finnország képviselői az előző ciklusban átlagosan az ülések 92 százalékán részt vettek, ez a harmadik legmagasabb részvételi arány Ausztria és Észtország mögött. Finnországban Dániához és Írországhoz hasonlóan a választóknak lehetőségük van arra, hogy a pártlisták helyett egyéni jelöltekre szavazhassanak. A kezdeményezés támogatói szerint ezzel a módszerrel érdekesebbé lehet tenni az európai parlamenti választást, amin egyébként általában kicsi a részvétel.

Az 1,8%-os gazdasági csökkenés és Spanyolország kimagasló munkanélküliségi rátája (17,4%) 5%-kal erodálta a kormányzó Szocialista Munkáspárt népszerűségét, az EP-választásokat a konkurens konzervatívok nyerték (ők 42, a szocialisták 38%-ot értek el a választásokon). A jelenlegi kormány a parlamentben kisebbségben van, a baloldali bukás a BBC szerint akár bizalmi szavazáshoz is vezethet.

A gazdasági válság miatti sztrájkok és zavargások erős nyomás alá helyezték a hatalmon lévő jobboldali Új Demokrácia pártot. Egyszavazatos parlamenti többsége van, ezért elképzelhetőek az előrehozott parlamenti választások. A közvéleménykutatások nem tévedtek, amikor az ellenzék, a szocialista PASZOK győzelmét vetítették előre. A PASZOK 36,18 százalékot kapott, az Új Demokrácia 33,98 százalékot, a kommunista KKE 7,85 százalékot, a Laosz 6,97 százalékot kapott. Görögország 22 képviselőt küldhet az EP-be.

A választásokat a július 5-ei parlamenti választások főpróbájának tartják. Az előzetes várakozások szerint nagy harc volt várható az éppen hatalmon lévő szocialista párt (BSZP) és a jobbközép GERB között. Ehhez képest viszonylag könnyű győzelmet aratott az ellenzék, a szavazatok 25,6 százalékát szerezte meg, a kormányzó BSzP 18,36 százalékot. Harmadik lett Jog és Szabadság mozgalom 14,16 százalékkal, negyedik a szélsőjobboldali Ataka 11,28 százalékkal. 17 képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe.

A belga belpolitikát erősen átitatja a válság, az ország legnagyobb bankjának, a Fortisnak a sorsa, a flamandok és vallonok ellentéte. De leginkább, hogy már kilenc hónapja tart a kormányválság. A megosztottságot mutatja, hogy igen szórt az eredmény, a legtöbb szavazatot kapott kereszténydemokrata párt 15,05 százalékot kapott, a második a liberális párt 12,92 százalékot, a harmadik a szélsőjobboldali Vlaams Belang 10,43 százalékot, a szocialist PS pedig 10,25 százalékot.
Belgium 22 képviselőt küld az EP-be.

Az ország kétpártrendszer: a szavazatokért rendszerint két, közel azonos támogatottságú párt, a jobbközép Nacionalista Párt, és a Munkáspárt küzd meg. Jelenleg a Nacionalista Párt kormányoz; így a baloldaliak tíz százalékot vertek a konzervatívokra.

Jean-Claude Juncker miniszterelnök a legrégebben hatalomban lévő miniszterelnök az EU-ban, 1995 óra vezeti az országot a Keresztrényszocialista Párt élén. Most is az első helyen végeztek, 38,1 százalékkal, a második 21,3 százalékkal a szocialista LSAP. Harmadik a DP (demokrata párt) 15,8 százalékkal. Luxemburgban ma tartották az általános parlamenti választásokat is. Hat képviselőt küldhetnek az EP-be.

Bár a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy kormányzó középjobb PO fej-fej mellett halad a konzervatív PiS párttal, az eredmények szerint a PO 45,3 százalékot, a PiS 29,5 százalékot kapott. Harmadik helyen végzett 12 százalékkal a baloldali demokraták 7,9 százalékot a PSL 7,9 százalékot kapott.

Lengyelországban az előző EP-választásokon is nagyon kicsi volt a részvétel, a második legkisebb az EU-ban 20,8 százalékkal. Ötven képviselőt küldhetnek az EP-be.

Az előzetes eredményeknek megfelelően a hivatalos végeredmény ismeretében a 13 szlovákiai EP-mandátumból öt a kormányzó Irány-Szociáldemokráciáé (Smer), kettőt-kettőt az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) szerzett meg, míg a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) egy-egy mandátumot mondhat magáénak.

A 13 képviselőből hatan újak, heten eddig is az Európai Parlamentben dolgoztak. A Smer kettővel növelte európai képviselői számát, az MKP megtartotta eddigi pozícióját. A Magyar Koalíció Pártját az EP-ben a következő öt évben Bauer Edit és Mészáros Alajos fogják képviselni, Bauer Edit eddig is európai képviselőként dolgozott. A választási részvétel 19,64 százalékos volt, nagyjából három százalékkal több az öt évvel ezelőttinél (16,94), a magyar pártra összesen 93 750 ember szavazott. (MTI)

Bár a közvélemény-kutatások nem jósoltak változást a jobb-bal nagykoalíció két pártja között, a választás a szociáldemokraták (SPÖ) jelentős támogatottságcsökkenését hozta: a nagykoalíció eddigi erősebb pártja kevesebb szavazatot (23,8%) kapott a szintén kormányzó Néppártnál, akikre a választók 29,7%-a szavazott. Az EP-választások másik osztrák vesztese Jörg Haider egykori pártja, a szélsőjobboldali FPÖ, akik 13%-os eredményükkel csak a negyedik párt Ausztriában: őket a a korrupció elleni küzdelemet zászlajára tűző Hans-Peter Martin pártja előzte meg, 18 százalékot ért el.

A hisztérikus érzelmi politizálás hajtotta a Jobbik malmára a vizet. Az MDF nem kíván álmokból és gyűlöletből csinálni politikát. Szakszerű, ésszerű és modern konzervativizmust ígér Bokros.

Jobbik-aktivisták telefonbeszélgetéseiből csípett el részleteket helyszíni tudósítónk. Íme:

– Úristen, te tudod mit jelent ez? Mi bent vagyunk, a zsidók meg nem!
– Baszd meg, egész életemben erre a napra vártam, ez minden áldozatot megért, az összes szívást, sírok baszd meg!
–Tartsátok hidegen a pezsgőt, éjfél körül jövök.
– Megcsináltuk, papa, megcsináltuk!

„Egyszerűen senkik vagytok” – kiabálták kórusban a gárdisták, amikor a televíziós közvetítés az MDF-székházból jelentkezett.

Közben megérkezett Morvai Krisztina. Mindeki mindekit ölelget és csókolgat, és azt kiabálják, hogy „Magyarország, Magyarország”.

Jobbik székház

Ami az EP-választásból a kormányt illető részt illeti, magyarán, hogy Fodor Gábor felajánlotta a lemondását, Lendvai nem aggódik. Szerinte az SZDSZ válságkezelésre szerződött, és ezt nem befolyásolja, hogy éppen ki vezeti a liberálisokat.

Lendvai szerint a Jobbik három képviselője minden pártnak káros, ezért minden parlamenti képviselőnek össze kell fognia, hogy kihúzzák a talajt a szélsőségesek alól. A pártelnök szerint ennek két módja van: egyrészt le kell ülni, hogy megoldást találjanak a szociális feszültségekre, másrészt kezdeni kell valamit a közbiztonság állapotával.

A harmadik párttá előlépett Jobbik listájának támogatottsága csak Vas megyében nem érte el a tíz százalékot, ott 9,25 százalékot szereztek. Ezzel szemben Borsodban csaknem 23, és Hevesben is több mint húsz százalékot értek el.

Lendvai a Fideszt kárhoztatta, mondván, nincs igaza Orbánnak, amikor arról beszél, hogy a Fidesznek nem kell elemeznie. Igenis kell, érvelt a pártvezető, hiszen az ellenzék engedte ki a szellemet a palackból, amíg annyi árpádsávos zászló nem lobogott a Fidesz-gyűlésen, amennyi már a Fidesznek is sok volt.

Elindult a változás, értékelte a 2,6 százalékos eredményüket az LMP szóvivője a párt félgyőzelmi sajtótájékoztatóján. Jávor Benedek szerint az LMP felkerült Magyarország politikai térképére. Szabó Tímea, a párt listavezetője megígérte, hogy folytatják, és ott lesznek 2010-ben is. Schiffer András szerint akkor már parlamenti tényezőként kell számolni velük. Az LMP-vel közös listán induló Humanista Párt elnöke, Várady Tibor köszönetet mondott az LMP-nek, az eredménnyel „az erőszakmentes és konstruktív lázadás lehetőségét teremtették meg”.

Az alacsony választási részvételt lendvai annak tulajdonítja, hogy a polgárok kivártak. Azért nem mentek el sokan, mert a Fidesz programját még nem ismerik, a baloldal új kormányzásáról meg még nem tudnak véleményt formálni. De hogy tudjanak, az MSZP mindenképpen folytatja a kormányzást, ígérte Lendvai.

Budapesten és Komárom-Esztergom megyében kapta meg a szavazók legalább egyötödének támogatását a szocialista párt, a fővárosban elért 22,3 százalék a legjobb eredményük. A mélypont Hajdú-Bihar megye 12,58 százalékkal.

Franciaországban a 2004-es EP-választáshoz képest felcserélődtek az erőviszonyok, most Nicolas Sarkozy köztársasági elnök jobboldali UMP pártja 28 százalékot szerzett, a legnagyobb ellenzéki erő, a Szocialista párt 16,8 százalékot. Az eredmény fontos győzelem a jobboldali kormánypártnak és Sarkozynek, öt éve még csak 17 százalékot szereztek, akkor a szocialisták kapták a szavazatok 31 százalékát. A részvétel az első 1979-es EP-választás óta a legkisebb volt az országban, 40,5 százalékos, ami 2,26 százalékkal kevesebb a 2004-esnél.

A kormányzó keresztény demokrata CDU 30,9 százalékot kapott, az ellenzéki szociáldemokrata SPD 20,9 százalékot. A zöldek 12 százalékot, az FDP (szabad demokraták) 10,9 százalékot. Németország küldi a legtöbb képviselőt az Európai Parlamentbe, összesen 99-et. Az országban szeptemberben általános parlamenti választásokat tartanak, amelyen az SDP jelöltje, Frank-Walter Steinmeier kihívja Angela Merkel kancellárt.

Lendvai szerint meglepetést okozott a jobboldali szavazatok megoszlása. „Riválisunk a Fidesz, de azt kívánom, bár több szavazatot kapott volna” – reagált a pártelnök arra, hogy a Jobbik három képviselőt küldhet Brüsszelbe.

A Bokros Lajos vezette lista az ország kilenc megyéjében kapott több mint öt százalékot, és sehol sem végzett négy százalék alatt. A legjobb eredményt a fővárosban érték el, 6,54 százalékos az eredményük. A leggyengébben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szerepeltek, 4,05 százalékot szereztek.

Fodor Gábor hétfőn felajánlja lemondását az ügyvivői testületnek, jelentette be a pártelnök.

A megválasztott képviselők legyenek képesek a kampány hangjára rácáfoló együttműködésre, és ne az európai Magyarország ellen kampányoljon, mondta Lendvai Ildikó. A pártelnök szerint a nagy pártok a papírformát hozták, a négy képviselő az MSZP-ről szóló közvéleménykutatásokra rímel, az MSZP-nek még sokat kell dolgoznia, hogy a most otthon maradókat elvigye.

Amikor Rytkó Emília a tévében beolvasta a Jobbik eredményét, akkor az örömújjongástól és sikítástól már nem is lehetett hallani, hogy az MDF is szerzett egy mandátumot. A szimpatizánsok és az újságírók koncentrikus körökben állnak Hegedűs Lóránt, Potyka bácsi és más Jobbikos prominensek körül, akik sugárzó arccal mosolyogtak a vakuk fényébe. Ezután Hegedűs magához hívta Reiner Pétert, a Magyar Gárda zsidó származású alapítóját és pártolótagját, hogy demonstrálják a párt és a félkatonai szervezet nyitottságát és békés szándékát. Reiner szinte akkora ovációt kapott, mint Hegedűsék.

Helyszíni tudósítónk megkérdezte Reiner Pétert Morvai Krisztina "játszadozzanak az apró metélt farkincájukkal"-leveléről, amire Reiner annyit válaszolt, hogy a Morvai Krisztinával való régi barátsága komolytalanná teszi ennek a kérdésnek a kutatását. A zsidó származású alapítótag azt is elmondta tudósítónknak, hogy a Gárdának négy felesküdött zsidó származású tagja van, ezért "újra kell gondolni a zsidóság szerepét a nemzetépítésben".

A Lehet Más a Politika és a Humanista Párt közös listája hat megyében – Veszprém, Baranya, Komárom-Esztergom, Fejér, Csongrád és Pest – két százaléknál többet, ezen belül Pest megyében majdnem három százalékot (2,98) ért el. A lista Budapesten szerepelt a legjobban, itt 4,89 százalékot szerzett. Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével mindenhol az LMP-HP listája lett az ötödik.