Vörösiszapoztak az éjjel Strasbourgban

Az Európai Parlamentben kedd este a magyarországi iszapömlés volt a téma. Krisztalina Georgieva, az Európai Bizottság katasztrófavédelmi biztosa hétfői magyarországi látogatása alapján megdicsérte a magyar védelmi intézkedéseket. Furcsállotta, hogy például Pakisztánnak azonnal tud adni segélyt az EU, de a belső katasztrófák esetére létrehozott szolidaritási alapból most nem jár a magyaroknak.

Ez azért van, mert azt csak természeti katasztrófák esetén lehet felhasználni (ez ember okozta balesetnek számít), és csak akkor, ha a kár egy tagállam GDP-jének legalább 0,6 százalékát érinti. Azt ígérte, megnézi a bizottság, hogy érdemes-e ezeken a szabályokon lazítani.

A magyar szónokok pénzalapot akartak

A lazítást javasolta Áder János (Fidesz, néppárt) és Tabajdi Csaba (MSZP, szocialisták) is. Áder konkrét tervezet benyújtását ígérte egy gyorsabban kezelhető pénzügyi segélycsomag létrehozására. Tabajdi pedig azzal bizonyította a mostani rendszer fogyatékosságát, hogy tíz év alatt a szolidaritási alapnak csak a tíz százalékát költötte el az EU.

A külföldieket inkább a magyar állam felelőssége érdekelte

Javasltaikkal azonban szinte teljesen egyedül maradtak. Több néppárti és szocialista képviselő is arról beszélt, hogy szörnyű ugyan egy ilyen katasztrófa, de a szolidaritási alap rendszere úgy jó, ahogy van.

Például a német néppárti Horst Schnellhardt azt mondta, hogy „nem segélyezni kell a károkozókat, hanem jobban ellenőrizni őket”. Az osztrák, szintén néppárti Richard Seeber pedig arról beszélt, hogy a károkozónak kell fizetni, nem az EU-nak ilyen esetben, és ha a bizottság lépni akar, akkor inkább írjon elő kötelező biztosítást a veszélyes cégeknek.

Általános véleménye volt a több mint tucatnyi felszólalónak, hogy azt kéne megvizsgálni, hogy a magyar hatóságok betartották-e az EU környezetvédelmi irányelveit. „Megfelelően ültették át a magyar törvényekbe a közös szabályokat?" "A magyar hatóságok rendesen ellenőrizték a céget?" "Nincs túl sok kiskapu a magyar szabályozásban?” – ezek voltak a felszólalók visszatérő kérdései.

Többen felszólították Georgieva biztost, hogy nézzen a magyar államapparátus körmére, és küldjön saját vizsgálóbizottságot a helyszínre, ne higgye el feltétel nélkül azt, amit a magyar hatóságok mondanak neki. Utóbbit a Duna miatt aggódó több román képviselő is kiemelte. Georgieva erre azt válaszolta, hogy a bizottságnak nincs mandátuma saját vizsgálatokat végezni, és hogy meg kell bízni a magyar hatóságok által közölt adatokban.

Bokros is otthon kereste a hibát

Bokros Lajos (MDF, konzervatívok) is arról beszélt, hogy a magyar hatóságok és önkormányzatok nem eléggé felkészültek a megelőzésre. Sérelmezte, hogy a katasztrófa okának kivizsgálása előtt előzetesbe helyezték a Mal Zrt. vezetőjét, és hogy a magyar sajtó csak a céget támadta, az ellenőrző szervezeteket pedig nem. „A magyar közigazgatás nem eléggé felkészült” – mondta többek között.

Műsorozás

Kovács Béla (Jobbik, független) a gátlástalan nyerészkedést okolta a balasetért, és jelezte, hogy nem bízik a magyar nyomozás eredményességében. Arról is beszélt, hogy felháborítja, hogy késő este került napirendre a téma, amikor már alig lézengett néhány képviselő a strasbourgi ülésteremben.

Emlékeztetett, hogy a szlovák nyelvtörvényről szóló vitát is későre túl későre tették. Ezen két szlovák képviselőnő elnevette magát, ami miatt Morvai Krisztina (Jobbik, független) bepanaszolta őket a levezető elnöknél.

A vita végén Elena Basescu, a román elnök lánya is felszólalt. Emlékeztetett, hogy a magyarok mekkora hisztériát csaptak a nagybányai ciánszennyezés idején, pedig akkor senki sem halt meg, most viszont kilenc halálos áldozat is volt. Szerinte Magyarországon is lenne ok a környezetvédelmi előírások szigorítására.

E szurkálódások ellenére sem volt feszült az ülés hangulata, és az áldozatok iránti szolidaritás kifejezésével kezdte mondandóját minden egyes felszólaló.