Magyar szőnyeget bíráltak Brüsszelben

Néhány európai parlamenti képviselő nemtetszését fejezte ki brüsszeli sajtójelentések szerint amiatt, hogy az Európai Unió magyar elnökségét a Tanács épületében jelképező, óriási kultúrtörténeti szőnyegen van egy 1848-as térkép is. Az EUobserver egy osztrák és egy román képviselőt idézett, akik szerint a térkép  Nagy-Magyarországra utal, és "nem a legszerencsésebb szimbólum" a magyar elnökséghez.

Ugyanebben a cikkben Hajdú Márton, a magyar elnökség egyik brüsszeli szóvivője tagadta, hogy a szőnyeg bármilyen kapcsolatban lenne a jelenlegi politikával. "A szőnyeg lényegében kulturális, történelmi és tudományos jelképek és képek sora Magyarországról ..., a térkép pedig 1848-ban mutatja Magyarországot, abban az évben, amikor ... forradalmak zajlottak Európa-szerte" - idézte őt a hírlevél.

Csütörtökön megjelent számában a European Voice című brüsszeli hetilap is rámutatott, hogy a térkép olyan időket idéz fel, amikor Ausztria volt a birodalom ura, és Bécs az egyedüli főváros. Az Európai Bizottság egy szóvivője a témáról korábban annyit mondott, hogy a testület nem kíván kommentárt fűzni ahhoz, milyen módon mutatja be magát az uniós elnökséget betöltő tagország.

A hagyomány szerint az EU soros elnöki tisztét ellátó ország feladata, hogy feldíszítse az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanács épületét, ahol a Tanács üléseit szokták tartani. A magyar díszek egyike a 202 négyzetméteres szőnyeg, amelyet 23 darab 75x120 centiméteres szegmensből illesztettek össze a helyszínen.

A Pápai Lívia textilművész készítette szőnyegen a térkép mellett szerepel még Szent István, Szent László, Zsigmond, Mátyás, Széchenyi, Liszt, illetve Vasarely mellett a Kempelen-sakkgép, a Bíró László József által szabadalmaztatott golyóstoll, Asbóth speciális légcsavarja, a Zsigmond-kori csontnyereg, a rovásírásos ábécé, illetve a Zsolnay cég honfoglaláskori motívumokkal ékes kerámiájának képe.

A nemzeti szimbólumok is helyet kaptak, így a kokárda, a turul, a Rákóczi-zászló és a Martinovics-fa. Építmények közül a Mátyás-templom, az Esterházy-kastély, a Lánchíd és az Iparművészeti Múzeum került az alkotásra. Női vonatkozású elem a Lórántffy-család címeres oltárkendője és a Sissit lovaglás közben ábrázoló festmény.