Jövendő alkotmányunkról vitáztak Brüsszelben

2011.03.29. 20:10
Szájer József és Szili Katalin is előadást tartott a magyar alkotmányozás témájáról Brüsszelben. Szájer szerint az alkotmánytervezet gazdasági-pénzügyi, környezeti-demográfiai fenntarthatóságról is szól. Szili szerint Magyarországon ökoszociális piacgazdaságot kell teremteni. Schöpflin György összevitatkozott Bokros Lajossal.

Közmeghallgatást tartottak kedden a magyar alkotmányozásról az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában. A rendezvényt az EP magyar néppárti csoportja szervezte, Szájer József és Szili Katalin mellett előadóként megszólalt Schöpflin György néppárti EP-képviselő, Carlo Casini, az EP alkotmányügyi bizottságának olasz néppárti elnöke, valamint Trócsányi László volt alkotmánybíró, párizsi magyar nagykövet.

Szájer, az EP néppárti frakciójának elnökhelyettese egyebek közt kiemelte, hogy az alkotmánytervezet gazdasági-pénzügyi, környezeti és demográfiai értelemben egyaránt megfogalmazza a fenntarthatóság követelményét, hogy az emberi jogok kifejtésekor az EU alapjogi chartáját vették alapul, valamint hogy a hatalmi ágak egymásról való szétválasztásának elve új elem az eddigi alkotmányhoz képest.

Szili Katalin országgyűlési képviselő elmondta, hogy ő és az általa vezetett Szociális Unió úgy véli: az alkotmányozás az egész társadalom ügye, ezért ellenzékiként is részt kell venni a vitában mindaddig, amíg esély mutatkozik arra, hogy az általuk fontosnak tartott értékek megjelennek a XXI. századi alkotmányban.

Szili szerint Magyarországon ökoszociális piacgazdaságot kell teremteni, és az általa benyújtott alkotmánytervezet ezért nagy hangsúlyt helyez a szociális és a környezeti kérdésekre. Mint megjegyezte, szerinte az alkotmánynak nem csupán az egészséges környezethez való jogot kell deklarálnia, hanem azt is le kell szögeznie, hogy az államnak kötelessége gondoskodni az épített és a természeti környezet megóvásáról. A szociális biztonsághoz való jogról szólva elsősorban a munkához jutás fontosságát emelte ki.

A volt szocialista politikus kitért arra is, hogy kétkamarás parlamentet javasol, mert úgy véli, helyes lenne parlamenti fórumot biztosítani a korporatív jellegű második kamarában számos társadalmi tényezőnek. Szili úgy vélekedett, hogy helyes lenne népszavazással megerősíteni az új alkotmányt.

Schöpflin György egyebek közt az emberi méltóság védelmének jogfelfogásáról beszélt, valamint hangsúlyozta, hogy a magzat védelmének elve nem az abortusz tilalmát jelenti. Liberális EP-képviselői felvetés nyomán Szájer is bekapcsolódott az erről szóló vitába, és hangsúlyozta: a magzatvédelem az állam gondoskodási kötelezettségében ragadható meg, abban, hogy például egészségügyi intézményeket kell működtetnie.

Schöpflin vitába bonyolódott Bokros Lajos EP-képviselővel, aki az MDF jelöltjeként szerzett mandátumot, és megválasztása után a konzervatív frakciónak lett a tagja. Bokros szerint az új alkotmánytervezet teljességgel szakít az eddigi alkotmánnyal. Schöpflin "címeres marhaságnak" minősítette ezt az állítást.

Több EP-képviselő feszegette a vitában az alkotmánybíróság jogkörével kapcsolatos kérdéseket, illetve az Európa Tanács Velencei Bizottságának bírálatokat is tartalmazó véleményét. Kérdés hangzott el a határokon túl élő magyarokért való felelősségvállalással kapcsolatban is. Szájer József erre válaszul hangsúlyozta, hogy ez nem új kitétel, és semmilyen módon nem kapcsolódik hozzá irredentizmus.

Egy liberális EP-képviselő azt kifogásolta, hogy a tervezet kizárólag férfi és nő kapcsolatában határozza meg - szerinte - a család fogalmát. Szájer pontosított, miszerint ez a házasság, és nem a család definíciójánál szerepel.

A gyermek után járó szavazati jog elképzelését illetően - amivel szemben felhozták, hogy az sérti az "egy ember, egy szavazat elvét" - Szájer közölte, hogy a visszaküldött lakossági kérdőívek tanúsága szerint az elképzelést a többség elutasítja, amit ő nagyon sajnál. Kifejtette, hogy nem valakinek a plusz szavazati jogáról lett volna szó, hanem arról, hogy a gyermeket is állampolgári alapon megillető szavazati jogot a szülő gyakorolhatta volna.

Az alkotmánytervezet preambulumának kezdő mondatához egy képviselő azt a megjegyzést fűzte, hogy az Istenhez szóló fohász gyönyörű dolog mindaddig, amíg az fohász, ha azonban az alkotmányban szerepel, akkor szerinte felmerül az állam és az egyház szétválasztásának kérdése. Szájer tájékoztatta a képviselőt arról, hogy valójában a magyar himnusz első soráról van szó.