Kudarc esetén sem mond le a holland kormány

Még az európai alkotmányról szóló népszavazás kudarca esetén sem mond le Jan Peter Balkende holland kormányfő kabinetje. Az EU alapító tagjai közé tartozó országban rögtön a vasárnapi franciaországi voksolást követően tartanak referendumot, és nem kis meglepetésre egyelőre mindkét alapító államban a nemleges válasz vezet. Egy friss felmérés szerint Hollandiában már 63 százalék az elutasítást tervezők aránya.

Későn ébredtek

A holland kormányt az elmúlt hetekben tapasztalható jelek szerint meglepte a alkotmánnyal szembeni lakossági ellenszenv. Balkenende és kabinetje túl későn is kezdett kampányolni az egész unió számára nagyon fontos szavazás kedvező kimeneteléért, és kétséges, hogy a hátralévő időben meg tudják-e még fordítani a trendet. Ez utóbbiban leginkább egy pozitív francia eredmény segíthet nekik a megfigyelők szerint.

A kormányfő hétfőn egy rádióban úgy nyilatkozott, hogy a kormány jövője nincs a népszavazás kimeneteléhez kötve, emellett a kabinet élvezi a parlament széles körű támogatását. Ezzel egyfelől lényegében kizárta a kormány távozását nemleges válasz esetén, másfelől burkoltan utalt arra is - amit holland kommentárok már megszellőztettek -, hogy a végső szót a parlamentnek kell kimondania az alkotmány ratifikálásában, és elutasítás esetén nem vehető teljesen biztosra, hogy a képviselők követik a lakosság véleményét.

Hamis ellenérvek

A lakosság meggyőzésére tett erőfeszítéseinek sorában a kormány kénytelen volt keményebb hangot megütni bizonyos uniós egyeztetéseken. A 2007-2013 közötti uniós keretköltségvetésről tervezett megegyezést például Hága vétóval fenyegette meg arra az esetre, ha az egy főre eső holland hozzájárulást nem csökkentik más nettó befizetők (például Németország) szintjére.

Bernard Bot külügyminiszter ugyanakkor egy hétfőn megjelent interjúban arra is rámutatott, hogy a "nem"-ért kampányolók olyan érveket sorakoztatnak fel, amelyeknek semmi közük az alkotmányhoz, például az euró bevezetése miatti áremelkedéseket vagy Törökország EU-csatlakozását. A kormány sietve több mint hárommillió eurós zárókampányt indított az "igen" érdekében, emiatt viszont az ellentábor beperelte, mert elvben a kampányok finanszírozására szánt központi forrásból mindkét oldalnak juttatni kellene.