Nagy európai áramszünetekre számítanak

Az előterjesztés elemzi az európai villamosenergia-rendszer 2003-ban történt zavarainak okait. Emlékeztet arra, hogy 2003 nyarán és őszén Nagy-Britanniában, Svédországban, Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában keletkeztek jelentős zavarok az áramellátásban, üzemzavar közeli kritikus helyzetet okozva a térség más rendszereiben, például Ausztriában, Magyarországon és Csehországban is.

Kevés az új beruházás

A dokumentum szerint az áramszüneteket részint műszaki hiba - például a rendszer-összeköttetések hibás üzeme -, valamint a termelőkapacitás hiánya okozta. A második problémát az előterjesztő arra vezeti vissza, hogy az áramszolgáltatók között megnövekedett verseny a profitok csökkenéséhez, majd ahhoz vezetett, hogy a társaságoknak kevesebb a tőkéjük, ezért vonakodnak új beruházásokat végrehajtani.

Különösen kritikus ez a villamos-átvitel területén, ahol a nagyfeszültségű kapacitás a következő évtizedben várhatóan csak 5 százalékkal nő, míg a villamos termelés növekedése 30 százalékos, az igény növekedése pedig 20 százalékos. A beruházásokat az is akadályozza, hogy a hatósági átviteli díjak alacsonyak és gyakran nem elegendők a tőkeköltségek fedezésére.

Dominó-hatás

Európában a dereguláció alacsonyabb villamosenergia-árakhoz, kevesebb beruházáshoz és romló infrastruktúrához vezetett a növekvő igényekkel párhuzamosan - mutat rá a jelentés. Ezen túl a privatizáció a koordináció csökkenését eredményezte az igény és a tartalékok egyenletes elosztása tekintetében. A problémák megoldására az egyes országok egyre inkább összekapcsolják hálózataikat nagy regionális hálózatokká. Ez lehetővé teszi, hogy uralják a csúcsigényeket anélkül, hogy többlet kapacitásuk lenne, azonban sebezhetővé teszi őket a dominó-hatás iránt, ha egy berendezés meghibásodik - hívja fel a figyelmet a jelentés.

Instabil hálózatok

Az utóbbi években számos kelet-európai ország, közöttük Lengyelország, Csehország és Magyarország csatlakozott a nyugat-európai villamos-hálózathoz, a közeljövőben csatlakozik Bulgária és Románia is. Tervben van további térségek, a balti köztársaságok, egyes FÁK-országok, esetleg Észak-Afrika csatlakozása. Ez az előterjesztés szerint már meghaladná a kezelhetőséget és az ellátás biztonsága helyett instabilitáshoz vezetne.

Az előterjesztés a megoldást abban látja, hogy a liberalizáció okozta kihívásokat időben kezelni kell. Mielőbb meg kell valósítani a jelenlegi EU direktívákat, haladva a teljesen liberalizált piac irányába. Az átviteli rendszer fejlesztését és az erőművi beruházásokat stabil szabályozói környezettel kell segíteni. Továbbá biztosítani kell a rendszerirányítás hatékony koordinációját egy független szerv segítségével. A jövőben az országoknak világosan meghatározott termelés-igény egyensúlyi politikával kell rendelkezniük.

A jelentés megjegyzi: ha a fogyasztói igények jelenlegi növekedési üteme fennmarad, különösen nehéz lesz elég energiát termelni és megbízhatóan szolgáltatni. Ezért különösen fontosnak ismeri el, hogy az Európai Bizottság legutóbbi direktívájában az energiahatékonyság népszerűsítésével évi 1 százalékos fogyasztás-csökkenést tűzött ki célul.