Az év elején Nicolas Sarkozy francia elnök vetette fel, hogy Tony Blair legyen az EU első elnöke. Az új tisztség 2009 januárjától működik és betöltőjét a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács választja majd meg. Az elnök elvben a tanács (vagyis az állam- és kormányfők testületének) vezetője lesz, de külföldön is ő képviseli majd az EU-t, protokolláris szinten ő lesz egész Európa elnöke.
Sarkozy javaslatához csatlakozott Gordon Brown brit miniszterelnök is, és úgy tűnt, hogy Blair helye egyre biztosabb. Aztán a múlt héten Franciaország, Nagy-Britannia és Németország külön alkut kötöttek: eszerint közösen jelölnek majd új európai elnököt. A BBC kiderítette, hogy ez biztosan nem Tony Blair lesz, Angela Merkel német kancellár ugyanis vétót emelt. A BBC úgy tudja, hogy a Blair nevét eredetileg felvető Sarkozy máris visszakozott.
Merkel fő gondja Tony Blairrel, hogy támogatta az iraki háborút, miközben Németország és Franciaország ellenezte a 2003-as amerikai támadást. A hivatalos indoklásban várhatóan az szerepel, hogy az elmúlt tíz év brit miniszterelnöke azért nem lenne jó választás, mert a szigetország nincs benne az euróövezetben, nem tagja a schengeni szövetségnek sem, tehát politikai vezetője sem alkalmas az európai egység megjelenítésére.
A második legesélyesebb jelöltnek eddig Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnököt tartották. Ő a németeknek és a franciáknak is megfelelne, ám a BBC szerint a briteknek túlságosan föderalista, túlságosan egységpárti.
A legnagyobb esélyesnek most Anders Rasmussen dán miniszterelnök vagy Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke számít a BBC szerint. Rasmussen tapasztalt és kedvelt politikus, aki sok háttéralkut levezényelt már, többek között a 2004-es bővítés előtti utolsó nagy csatákat, országa viszont kívül van az euró-övezetből, vagyis nem túlzottan föderalista. Barroso már jelezte, hogy 2009-ben lejáró elnöki mandátumát szívesen meghosszabbítaná, de az elnöki tisztséget is biztosan szívesen venné.