Tizennégy milliárd euróval kevesebbet ajánlanak az új tagállamoknak a britek

A brit elnökség hétfőn este hozta nyilvánosságra régóta várt javaslatait az Európai Unió 2007-2013-as finanszírozására. A hivatalos javaslat, amiből az elmúlt másfél hét során néhány információ már kiszivárgott, 846,8 milliárd eurós kiadási oldalt javasol a következő pénzügyi időszakra, ami mintegy 25 milliárddal kevesebb, mint a júniusi, bukott luxemburgi javaslat és 78 milliárddal kevesebb, mint az Európai Bizottság eredeti, 2004-es javaslata.

A csökkentést a britek úgy érnék el, hogy 14 milliárd euróval kevesebbet juttatnának az új tagállamoknak a felzárkóztatási alapokból, 7 milliárddal kevesebbet a régi tagoknak vidékfejlesztésre, 2 milliárddal kevesebbet Romániának és Bulgáriának, 1 milliárddal kevesebbet adminisztrációs célokra és 740 millióval kevesebbet belső politikákra. Magyarország így is 22 milliárd eurót kap, vagyis 5500 milliárd - 5,5 billió - forintot 2007 és 2013 között (nem számítva a mezőgazdasági támogatásokat és más, kisebb programokat). A javaslatot ismertető Jack Straw brit külügyminiszter szerint az új tagállamokra költött uniós pénz így kétszerese lesz annak, amit az amerikaiak Nyugat-Európára költöttek a Marshall-terv keretein belül a háború után.

Mindenesetre a pénz így is jóval kevesebb, mint amit az Európai Bizottság egyedül javasolt, és a csökkentések főleg az új tagállamokat illeti. A keserű pirulát a britek úgy próbálják megédesíteni, hogy könnyítenek a pénz elköltésének szabályain. Az úgynevezett n+2-es szabályt - aminek értelmében ha nem sikerül az első két évben elkölteni egy projektre kiutalt pénzt, akkor a pénz visszavándorol a központi költségvetésbe - 2010-ig n+3-ra változtatják, lehetővé teszik az önkormányzatoknak, hogy a vissza nem igényelhető áfát költségként elszámolhassák az uniós projektek után, a társfinanszírozást a legfontosabb felzárkóztatási alapban 20 százalékról 15 százalékra csökkentik, valamint megengedik, hogy ebből az alapból lakóházakra is költsenek (a kelet-európaiak kulcskövetelése).

A britek azt is bevállalták, hogy lemondanak hírhedt költségvetési visszatérítésük egy részéről, mintegy 8 milliárd euróról 2007 és 2013 közt. A bővítés miatt azonban még így is vagy 40 százalékkal nő abszolút értékben a brit rebatt éves szinten, 5 milliárd euróról mintegy 7 milliárd euróra. A visszatérítést a britek azért kapják, mert mezőgazdaságuk és költségvetési hozzájárulásuk szerkezete eltér a legtöbb kontinentális államétól, ezért hozzájárulásuk normális esetben aránytalanul nagy volna. Jack Straw most is leszögezte, hogy a közös agrárpolitika alapvető reformja nélkül a visszatérítés sem változhat alapvetően.

A javaslat másik kulcseleme, hogy az egész hétéves költségvetést 2009-ben felülvizsgálják. A britek abban reménykednek, hogy a javaslat mindenki számára elfogadható: a kelet-európaiaknak azért, mert a kevesebb pénzt könnyebb szabályokkal ellensúlyozzák, valamint nekik mindenképpen szükséges a megegyezés és még a rossz megállapodás is jobb, mint a semmilyen; a nettó befizetőknek pedig azért, mert a kisebb büdzsé kevesebb befizetést jelent - becslések szerint Németország mintegy 2 milliárd eurót spórolna így meg, Hollandia és Svédország (akik júniusban vétóztak) pedig 100-250 millió eurót.

Az első reakció mindenesetre nem túl kedvező: José Manuel Barroso európai bizottsági elnök elfogadhatatlannak nevezte a költségvetést, mondván az nem fair az újakkal szemben, és túlságosan kevés költekezést tervez be az Európa előtt álló feladatokhoz képest. A brit javaslatokat formálisan szerdán tárgyalják meg elõször az uniós külügyminiszterek Brüsszelben. Döntést a december 15-16-i brüsszeli csúcstalálkozón kell hozniuk a miniszterelnököknek és államfõknek.