További EU cikkek
Egyértelmű sikerként értékelik az Európai Unió egy évvel ezelőtti bővítését a brit lapok. A lelkesedésből csak az Economist vonja ki magát, a konzervatív-liberális szellemiségű hetilap azon kesereg, hogy az új tagállamok polgárai joggal másodrendű EU-polgárnak érezhetik magukat.
Nyomás alatt a régi nagyok
Egyévnyi teljes értékű közös munka után nincs már értelme annak, hogy az Európai Uniót emlegetve különbséget tegyenek annak régi és új tagjai között, jelentette ki José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke az unió bővítésének egy éves évfordulója alkalmából. Az EB értékelése szerint a csatlakozás óta eltelt időszak tapasztalatai "nagyon pozitívak, a bővítés segített megerősíteni Európában a politikai és gazdasági stabilitást, a demokráciát és az emberi jogokat.
Denis MacShane, a brit külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára most sokkal kedvezőbben ítéli meg a bővítést, mint tette azt egy évvel ezelőtt, a csatlakozás időpontjában. Az új tagországok "nagyon jó példát mutatnak, Franciaországnak és Németországnak át kell alakítania munkapiacát, ha a keletiek támasztotta versenyben helyt akar állni", nyilatkozta a Timesnak.
Charles Grant, a Centre for European Reform kutatóközpont vezetője szerint ugyanakkor a bővítés még nem jelenti a hagyományos német-francia tengely végét, csak a fontosságát mérsékelte. Brit értékelések szerint ugyanis az újonnan csatlakozott kelet-európai államok egyértelműen Nagy-Britanniával értenek egyet az EU piaci-kapitalista szellemű átalakításában és atlantista irányvonalában.
A Times kommentárja szerint például a bővítés máris megpecsételte a magas adókkal terhelt szociális Európa francia-német víziójának sorsát, és az angolszász transzatlanti-szabadpiaci víziót tette domináns eszmévé.
Franciaország sebességet váltana
Az Economist szintén úgy értékeli, hogy a bővítés Nagy-Britannia javát szolgálta leginkább, ez az előny azonban elillanhat, ha a brit választók elutasítják az Európai alkotmányt. Ez esetben ugyanis Nagy-Britannia az unió peremvidékére sodródna, esetleg ki is kerülhetne auz EU-ból.
A szintén valószínű francia elutasítás más forgatókönyvet eredményezne. A lap elemzése szerint a franciák ekkor a hat alapítótaggal formálhatnának új csoportosulást, megvalósítva ezzel a csatlakozás előtt és az alkotmány előkészítése során sokat hangoztatott kétsebességes Európa vízióját.
Másodrendű polgárok
Az Economist szerint a bővítés ugyan a vártnál nagyobb siker, hiszen a brüsszeli bürokrácia a jósolt összeomlás helyett gördülékenyen működik, elszomorító tapasztalatai is vannak az elmúlt egy évnek. A közép-európaiak másodosztályú állampolgárnak érezhetik magukat, hiszen még legalább két évre ki vannak zárva a határellenőrzés nélküli utazás lehetőségéből és a legjobb esetben is legalább egy évet kell még várniuk a szabad munkavállalásra.
A lap igazságtalannak tartja azt is, hogy a közép-európai gazdálkodók a nyugat-európai parasztoknak kifizetett közvetlen támogatás negyedét kaphatják csak meg. A legfájdalmasabbnak azonban azt ítéli az Economist, hogy "a kommunizmus, és a posztkommunista átalakulás pusztításai után" az új tagországok lakóinak még évtizedeket kell várniuk, mire átlagjövedelmük eléri a nyugat-európai szintet.
Az Economist megszólaltatta Braun Róbertet, a magyar miniszterelnök volt politikai főtanácsadóját is. Braun szerint a hétköznapi emberek többsége eufóriaként, nagy történelmi pillanatként élte meg a tavaly május 1-jei bővítést - aztán másnap nem változott semmi.