További EU cikkek
Kipusztulással fenyegetik az álcserepes teknősöket (Caretta caretta) a brit fiatalok párzási szokásai, írja a Guardian. Az angolul civakodónak nevezett teknősök tojásrakó helye, az Égei-tengeri Zakintosz szigete az elmúlt években a tengerparti lazulásra vágyó brit fiatalok kedvelt célpontja lett. A brit napilap beszámolója szerint a hajnalig a bárokban mulatozó ifjak pirkadatkor pont azon a partszakaszon szoktak egymásra találni, ahol a tengeri teknősök lerakják tojásaikat.
Megtévesztő csillogás
Bár a teknősök emberemlékezet óta a zakintoszi tengerparton fészkelnek, a partot elfoglaló turisták miatt egyre gyakrabban a tengerben rakják le tojásaikat, melyeknek így esélyük sincs a kikelésre. Azok a példányok sem szerencsésebbek, akik végül mégis a parton tojnak, mivel a kikelő kis teknősöket összezavarják a parti bárok neonfényei.
Az álcserepesteknős-bébik elvileg a hold fénye alapján tájolják be magukat, és indulnak neki a tengernek. A neonok miatt azonban nagy részük a tenger helyett a partot veszi célba, és reggelre elpusztul.
Brit és görög szapul briteket és görögöket
Mivel az álcserepes teknős veszélyeztetett állatfaj, a kérdéssel már az Európai Parlament is foglalkozott. A Guardian beszámolója szerint példa nélküli felelősséggel viseltetnek az EU döntéshozói az ügyben, az Európai Bizottság frissen kinevezett görög környezetvédelmi biztosa, Sztavrosz Dimasz éppen országa kormányának megregulázására készül. Az EP ugyanis már három éve határozatot hozott a teknősök védelméről, a görög kormány azonban az elmúlt évben felfüggesztette a védelmükre létrehozott nemzeti park finanszírozását.
A görög biztost a problémát okozó britek egyik parlamenti képviselője sürgeti leginkább. A liberális demokrata Chris Davies szerint bíztató Dimasz határozottsága. Véleménye szerint azonban az EU túl lassan cselekszik, pedig ha nem gyorsítják fel az intézkedéseket, elképzelhető, hogy már nem is maradnak megmentendő teknősök.
Az álcserepes teknősnek jellegzetes, nagy feje van. Ez azonban nem azért van, mert nagy az agya, hanem nagyon erős az álkapcsa. 85-100 cm-re nő meg és átlagosan 68-182 kg között mozog a súlya. Az ál-cserepesteknős húsevők, elsősorban szivacsokat, medúzákat, rákokat, kagylókat és osztrigát esznek. Az álkapcsuk izma nagyon kifejlett, így könnyen szét tudják tőrni pl. a kagylók héját. A teknős akkor válik ivaréretté, ha eléri az ötven centiméteres hosszúságot. A nőstények minden második évben raknak tojást, de akkor 3-4 fészket is ásnak. A fészekrakás időszaka tavaszra és kora nyárra tehető. Ekkor a nőstény 30 naponként rak fészket. Egy fészekben általában 120 kb. 4 cm átmérőjű tojás található. A kicsinyek 31-65 nap után kelnek ki.
Az ál-cserepesteknős 1978 óta védett. A legnagyobb populációban a Nagy-Antillákon és az USA keleti partvidékén élnek. Évente 15.000 ál-cserepesteknős rak fészket, azonban Carolina-ban évi 3%-os fogyást figyeltek meg.
forrás: teknős.hu