Elronthatják a csehek az európai ünnepet

1957. március 25-én írták alá az úgynevezett Római Szerződéseket, amelyek megalapozták a későbbi egységes európai államközösség létrejöttét. A 2007-ben az EU soros elnöki tisztét betöltő németek az évfordulóra Berlinben népünnepéllyel emlékeznek, amellyel párhuzamosan informálisan találkoznak a 27 tagország vezetői is.

Az állam- és kormányfők március 25-i találkozójával egy időben várhatóan elfogadják az úgynevezett Berlini Nyilatkozatot is, amely a tervek szerint a német EU-elnökség csúcspontját jelenti majd. A nyilatkozatot nem is biztos, hogy a kormány- és az államfők írják majd alá.

Három aláíró már biztos

Három szignáló azonban már most bizonyos: Merkel német kancellár mint aktuális "európai tanácselnök", aztán az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso és az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering.

Merkel már a berlini rendezvények előtt is hangsúlyozta a német EU-elnökség egyik legfőbb célját, a közös alkotmányozás szükségességét Európában. Nem véletlenül járt a kancellár pár nappal a csúcs előtt Varsóban, hogy győzködje az alkotmányozással szemben fenntartásaikat hangsúlyozó lengyel vezetőket.

Jönnek a csehek

A trió aláírásával elkerülhető lehet a húzódozó tagállamok botránykeltése az 50. évfordulón. A cseheket képviselő Vaclav Klaus így hiába próbálja majd elrontani a közös programokat, ha neki nem is jut valódi szerep Berlinben.

A nyilatkozatban várhatóan az EU elért eredményeit hangsúlyozzák majd, a közös értékek és a közös gyökerek mellett, amelyek a tagállamokat összefűzik. A Berlini Nyilatkozat kitér majd az EU-t érő kihívásokra is, vagyis a jólét megőrzése mellett előreláthatólag rögzítik a dokumentumban a klímavédelem és a terrorizmus elleni harc fontosságát is.

A klímaváltozás elleni küzdelem sem egyszerű

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a Berliner Morgenpostnak adott nyilatkozatában néhány részletre is felhívta a figyelmet a hétvégi csúccsal kapcsolatban. Így a német külügyminiszter láthatóan nem tett le arról, hogy napirenden tartsa a klímaváltozás elleni konkrét intézkedéseket (az általános lózungokon túl), vagyis hangsúlyozta, hogy az EU-nak a megújuló energiaforrások részarányát 20 százalékra kell emelnie.

Érdekes, hogy a csehek mintha ezt is elleneznék: Klaus prágai államelnök a napokban olyan megjegyzést tett, amelyben a klímavédelmet szinte a kommunizmushoz hasonlította. Pontosabban azt mondta: a kommunizmust a becsvágyó környezetvédelem váltotta fel.

Belső reform kell Steinmeier szerint

A német külügyminiszter lapinterjújában megemlítette, hogy az EU belső változtatásokra szorul, a döntéshozatalt fel kell gyorsítani, átláthatóbbá és demokratikusabbá kell tenni.

Ezt szolgálhatja az új európai alkotmány is. Steinmeier szerint a Berlini Nyilatkozat előtti tanácskozások azt mutatták, hogy megvan a hajlandóság a tárgyalópartnerekben Európa megújítására. Így az európai alkotmány lényegét Steinmeier szerint a jövőben is meg lehet őrizni. (Ezzel elkerülte azt a kényes kérdést, hogy Hollandiában és Franciaországban 2005-ben népszavazás utasította el az alkotmány tervezetét.)

Új lendület?

A Spiegel Online is azt emeli ki, hogy a Berlini Nyilatkozat az európai alkotmányozásnak akar új lendületet adni, de ezt a törekvést az optimista német előzetes bejelentések dacára még többen is akadályozhatják. A csehek például az utolsó pillanatig lebegtetik, hogy jóváhagyják-e a Berlini Nyilatkozatot.

Az euroszkeptikus cseh jobboldal, illetve annak egyik vezéregyénisége, Vaclav Klaus államelnök állítólag csak szombat éjjel dönti majd el, hogy aláírja-e vasárnap a közös nyilatkozatot.

Cseh-német vita a Berlini Nyilatkozat előkészítéséről

A csehek szerint nem informálták őket kellőképpen a Berlini Nyilatkozat előkészítéséről, és különösen azt sérelmezik, hogy az EU-tagállamok kötelezettséget vállalnának arra, hogy 2009-ig befejezik az alkotmányozási procedúrát. A német kormány visszautasította, hogy nem informálták volna a tagállamokat a nyilatkozat szövegéről, ugyanakkor a Spiegel szerint még most sem biztos, hogy szerepel majd egyáltalán a nyilatkozat szövegében az "alkotmány" szó.

Ami a többi területet illeti, Wolfgang Schäuble német belügyminiszter az európai bűnüldözési együttműködés erősítését hangsúlyozta az elmúlt napokban. A mostani csúcs témái között szerepel a terrorizmus is. Az Europol közös rendőri szervezet hatásköreinek bővítése ezért került napirendre. Az Internet is fontos ebből a szempontból: az Europol hamarosan elindít egy saját információs portált is - jelentette be Schäuble

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!