További EU cikkek
A német, olasz, magyar és lett európai parlamenti képviselők illetve megfigyelők által jegyzett tervezetből ugyanakkor kimaradt az a pont, amely felszólítja az Európai Parlament politikai csoportjait (pártjait és frakcióit), hogy ne fogadjanak soraik közé olyan politikust, aki vezető szerepet töltött be a kommunizmus idején.
Ez a pont meglehetős felháborodást váltott ki egyes körökben, így Magyarországon, ahol például Kovács László külügyminiszter azt mondta, hogy elképzelhetetlen az, hogy egy politikai párt megmondja a többinek, milyen képviselőket fogad tagjai közé. Az EP-ben egyébként vannak aktív kommunista képviselők, például Görögországból.
Szerdán még nem volt egyértelmű, hogy a meglehetősen kemény hangú felszólítás túléli-e az újraszövegezést. Wilfred Martens néppárti elnök elismerte, hogy viták voltak az elnökségben és a kérdés érzékenysége miatt a papírt visszaküldték egy munkacsoport elé. A munkacsoport szerdán késő estig ülésezett, és az utolsó pillanatig találgatások voltak, hogy milyen formában hagyják jóvá a tervezetet. Tudható, hogy sokan ellenezték, például a spanyolok, akik az egészet rossz ötletnek tartották.
Az újraszövegezéssel megbízott munkacsoportban részt vett Surján László magyar európai parlamenti megfigyelő is. Surján az Indexnek azt mondta szerda este telefonon, hogy várakozása szerint a papír vita nélkül kerül jóváhagyásra a délutáni plenáris ülésen.
Martens és párt frakcióvezetője, Hans-Gert Pöttering azonban kiálltak a tervezet mellett a konferencia nyitó sajtótájékoztatóján. "Minden demokratikus erőnek támogatnia kellene ezt. Vajon azok az emberek, akik felelős posztot töltöttek be a kommunista rendszerek alatt, meg tudnak igazán változni?" - kérdezte Martens. A lett Liene Liepina, a tervezet egyik kiötlője - aki Németországba kitelepített szülők gyermeke -, azt mondta, hogy számára nem is annyira a kommunisták kiszorítása a fontos, mint inkább annak nyilvános kimondása, hogy ezek a rezsimek súlyos bűnöket követtek el, valamint az áldozatok emléke.
A tervezet sürgeti az Európai Parlamentet, hogy állítson fel bizottságokat, amelyek összegyűjtik és dokumentálják a kommunista rendszerek bűneit. A Néppárt nyilvánosságra hozná az összes, még titkosított dokumentumot is. Felszólítja továbbá az Európai Uniót, hogy állítson emlékművet a kommunisták áldozatainak és jelöljön ki egy emléknapot is. (Utóbbit két pontot Szájer József javasolta.)