Elégedettség szinte minden szinten

Magyarország egészen nagy sikert ért el, hogy az első brit javaslatban szereplőnél egymilliárd euróval többet sikerül hazavinni, lényegesen jobb szabályok, feltételek mellett - így vonta meg az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetéséről döntő brüsszeli EU-csúcs mérlegét szombat hajnali sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Ami az egymilliárdos összeget illeti, a kormányfő elmondta, hogy ezért küzdöttek az utolsó percig, és az eredmény meghaladja péntek reggeli várakozásaikat. A múlt hét hétfőjén nyilvánosságra hozott első brit költségvetési javaslatban 21,6 milliárd eurós felzárkóztatási támogatás szerepelt Magyarország számára a 2007-2013-as időszakra, a szombat hajnalban elfogadott költségvetés viszont már 22,6 milliárd eurót tartalmaz.

További nagy siker, hogy a Magyarországnak jutó nettó uniós támogatás, azaz a befizetések és a támogatások közötti különbség a jelenlegi időszakhoz képest 2007-2013-ban 3,5-szeresére nő majd (2004 és 2006 között ez évi átlagban 1,019 milliárd euró, 2007-2013 között viszont évi átlagban 3,529 milliárd euró lesz), s hogy Magyarország a felzárkóztatást célzó, egy főre jutó támogatásoknál a 25 tagállam közül a második helyre került, csak Csehország előzi meg.

A magyar kormányfő még egy elemet emelt ki a szombat hajnali megállapodásból. Mint mondta, eldőlt, hogy minden korábbi szabálytól eltérően a magyarországi felzárkóztatási célú fejlesztések nagyon nagy része, 85 százaléka európai uniós forrásból lesz finanszírozható. "Ez a mai megállapodás egyik legfontosabb része. Az, hogy jelentős nemzeti hozzájárulás nélkül, messze túlnyomó többségben európai forrásokból Magyarországon utak, víztisztítók, szennyvízcsatornák, városközpontok épülhetnek majd, lakóépületeket újíthatnak fel" - mondta Gyurcsány Ferenc.

Még nem végleges

Klikk a képre!

Ami a felhasználási szabályokat illeti - a magyar kormány ezek rugalmasabbá tételéért ugyanúgy küzdött, mint a támogatási összegek növeléséért - a miniszterelnök elmondta: a lakásfelújítás, lakásépítés terén az állam- és kormányfők a Magyarország számára legkedvezőbb megoldást fogadták el, azt, hogy megszüntették azt a korlátozást, amely az ilyen tevékenységek uniós finanszírozását csak a szociális jellegű épületeknél tette volna lehetővé. Emellett sikerült megőrizni az útépítésre, az áfára, a társfinanszírozásra vonatkozó kedvező szabályozást is.

Az egyetlen pont, ahol a magyar tárgyalók nem tudtak sikert elérni, az az uniós pénzek felhasználási időtartamát 2-ről 3 évre kitoló szabályozás: ez a lehetőség csak 2010-ig lesz érvényes, nem 2013-ig. Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy még az utolsó plenáris ülésen is érvelt e kérdés felülvizsgálata mellett, de ez természetesen nem olyan súlyú ügy, ami miatt vétóznia kellett volna.

Gyurcsány Ferenc figyelmeztetett arra, hogy az állam- és kormányfők által most kidolgozott egyezség még nem jelenti a költségvetés végleges elfogadását: ehhez egyetértésre kell jutni az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel is. A kormányfő szerint a következő hónapok tárgyalásaitól az várható, hogy a végleges költségvetés talán még a most elfogadottnál is valamivel magasabb összegű és valamivel kedvezőbb szabályozású lesz.

Veres János szombaton, a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában hasonlóan sikerként könyvelte el a megállapodást. Növeli az ország tekintélyét, hogy a magyar kormánydelegáció egy rendkívül kemény tárgyalási álláspontot képviselve, lényegében valamennyi célját el tudta érni - jelentette ki a pénzügyminiszter. Kiemelte, hogy Magyarország egymilliárd euróval több, összesen 22,6 milliárd eurós felzárkóztatási pénzforráshoz jutott a hétéves időszakra, amiből több infrastrukturális beruházást lehet megvalósítani, és több elmaradottságot tudnak megszüntetni. "Magyarország vétót jelentett volna be a végén, ha a brit javaslat nem változik számunkra kedvezően" - hangsúlyozta Veres János.

Nagyon elégedett a lengyel kormányfő is

Rendkívül elégedetten nyilatkozott az Európai Unió 2007-2013 közötti időszakra szóló keretköltségvetéséről született megállapodásról a lengyel kormányfő. Kazimierz Marcinkiewicz kiemelte, hogy országa jelentősen megnövelt támogatáshoz jut. "A győzelem olyan ízletes, mint a francia pezsgő" - hangoztatta első értékelésében a konzervatív politikus, aki miniszterelnökként első ízben vett részt EU-csúcstalálkozón, s a Lengyelország által elért sikert elsősorban Jacques Chirac francia államfő támogatásának köszönhette. Lengyelország az uniós támogatási pénzek legfőbb haszonélvezője - hangoztatta Marcinkiewicz, hozzátéve, hogy - mint fogalmazott - minden ötödik euró Varsónak jut.

Románia számára is döntő jelentőségű , hogy Brüsszelben sikerült megállapodni az EU-keretköltségvetésről - e gondolat jegyében reagált a kompromisszumos döntést kommentálva szombat reggel Traian Basescu román államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A román közszolgálati rádió reggeli híradásában megszólaltatta mindkét politikust, aki az új tagországok és a belépni szándékozó államok számára rendkívüli fontosságúnak nevezte a brüsszeli kompromisszumot. Basescu külön kiemelte a megállapodás politikai jellegét, amelyben elsősorban a szolidaritás megnyilvánulását látja. Egy új perspektíva az Európai Uniós számára új perspektívát jelent Románia számára is, amely az elfogadott előirányzatnak köszönhetően a jövőben megvalósíthatja kutatási-fejlesztési programjait, és csökkentheti gazdasági aránytalanságait - idézte a rádió Basescut. Az államelnök elmondta: a megállapodásból eredően 2007-től 10,8 milliárd euró folyik be Romániába. A fejlemények tükrében Basescu határozottan úgy látja, hogy Románia 2007 január elsejétől az integrációs szervezet tagjává válik. Tariceanu miniszterelnök úgy fogalmazott: Európa hatalmas lépést tett előre az integráció bővítésének útján. Ő is derűlátóan nyilatkozott Románia felvételének határidejét illetően.

A cseh kormányfő is elégedett

Jirí Paroubek, cseh kormányfő elégedett az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján elfogadott 2007-2013-as évekre szóló költségvetésével. "Sikerült. A döntő szakaszban egy olyan javaslatot sikerült elfogadni, amely nagyon megfelel nekünk és sok pénzt hoz az országnak" - nyilatkozta Paroubek szombat reggel a közszolgálati Cseh Televíziónak Brüsszelben. A kormányfő szerint Csehország, miután az uniós támogatásokból levonta saját befizetéseit, a következő időszakban évente nettó 93 milliárd koronához juthat majd a brüsszeli kasszából. Rendkívüli sikerként értékelte, hogy a kohéziós alapokból Csehországnak van lehetősége a legnagyobb összeget lehívni az összes európai uniós ország közül. "Szakértőink számításai szerint ez egy cseh lakosra véve 330 eurót jelent" -jegyezte meg a miniszterelnök.

Paroubek szerint a hét év alatt Csehország a kohéziós és a strukturális alapokból együtt összesen 23,7 milliárd eurót hívhat le. További mintegy 200 millió euró felhasználására Prágának van lehetősége. A csej kormányfő Ugyanakkor elismerte: nem sikerült elérni, hogy a nagyobb projektekre szánt pénz lehívása a kohéziós alapokból ne legyen időhöz kötve. "Ez egy szépséghiba, de ebbe bele kell nyugodnunk" - jegyezte meg a politikus.

A tagállamok vezetői is sikerről beszélnek

Az Európai Unió számára fontos sikerként, politikai jelzésként értékelték a Brüsszelben szombat hajnalban befejezett EU-csúcsértekezlet résztvevői a megállapodást a 2007-2013 közötti költségvetésről. Az ülést elnöklő Tony Blair brit miniszterelnök záró sajtótájékoztatóján úgy értékelte, az unió egyértelműen előre tud mozdulni a megállapodás révén. egyebek között azt hangoztatta, a büdzsé a szolidaritást példázza, márpedig enélkül nem lenne unió. Blair kiemelte, hogy a jóváhagyott tervezet egyik fő célja az újonnan belépett országok forrásainak növelése a gazdagabb tagországok anyagi hozzájárulásával. Lehetőséget ad ugyanakkor a büdzsé arra, hogy az unió fontos reformokba kezdjen, modernebb szervezetté váljon - hangoztatta.

Jacques Chirac francia elnök másokhoz hasonlóan méltatta a költségvetésben megnyilvánuló szolidaritást. Egyúttal dicsérte Blairt is azért a politikai bátorságért, amelyet a brit visszatérítés - belpolitikailag nehezen indokolható mértékű - csökkentésével tanúsított. Hangoztatta, hogy a megállapodással a válsághelyzetet sikerült elkerülni, és megoldódott a tavalyi bővítés megfelelő mértékű finanszírozása.

Angela Merkel, német kancellár külön méltatta, hogy a végső kompromisszum alapját egy német-francia javaslat képezte. Úgy vélte, a megállapodással nagy akadály hárult el az unió továbbfejlődésének útjából.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy az Európai Bizottság eredeti, ambiciózus javaslatához képest az elfogadott megállapodás jelentős csökkenést jelent, de úgy vélte, a végső kompromisszum sokkal jobb az elmúlt hetekben ismertetetteknél. Jelezte egyúttal, hogy a brüsszeli testület "tabuk nélkül" folytatja le a brit visszatérítés számítási rendszerének rá bízott felülvizsgálatát, amely az egyezség része volt.

Az utolsó pillanatig a leghevesebb ellenállást mutató Lengyelország miniszterelnöke, Kazimierz Marcinkiewicz a csúcs után jelezte, hogy a tárgyalások során több ízben is a vétózás határán állt, de végül a javaslat elfogadhatóvá javult. Pozitívnak jelezte az elért eredményt hazája számára José Luis Rodríguez Zapatero spanyol és Silvio Berlusconi olasz kormányfő is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!