Csökken az EU támogatása Magyarországon

Tavasz óta tíz százalékponttal, 39 százalékra csökkent az európai uniós tagság támogatottsága Magyarországon - derül ki egyebek között az EU hagyományos őszi átfogó közvélemény-kutatásából (Eurobarométer), amelynek eredményeit hétfőn tették közzé Brüsszelben.

A magyarok szerint nem olyan jó dolog az EU-tagság

Uniós átlagban a lakosság 53 százaléka gondolja "jó dolog"-nak az EU-tagságot, két százalékkal kevesebb, mint tavasszal, míg a 25 ország lakóinak 16 százaléka (+3) nem helyesli azt. A leglelkesebbek az írek, a luxemburgiak és a hollandok (rendre 78, 74, 72 százalék), míg a legkevésbé intergációpártiak a britek, az osztrákok, a finnek és a magyarok (34-39 százalék). A csatlakozásra váró országok közül Bulgáriában, Romániában és Törökországban 55 százaléknál magasabb az EU-tagság helyeslése, Horvátországban azonban mindössze 32 százalék.

Ugyancsak a sor végére került Magyarország annál a kérdésnél, amely azt feszegette, haszonnal járt-e a tagság az ország számára: tavasz óta 11 százalékkal kevesebben, 41 százaléknyian válaszoltak igennel. Ennél kevésbé csak a britek (39) tartják hasznosnak a tagságot, míg például Írországban 87 százaléknyian tisztában vannak azzal, hogy a belépés előnyös volt. Az uniós átlag 54 százalék.

Jobban bízunk az EU-intézményekben, mint az átlagos EU-polgár

Az uniós átlag 46 százalékkal szemben a megkérdezett magyarok mindössze 36 százaléka mondta azt az ősz eleji felméréskor, hogy az Európai Unióról pozitív képe van. A tagországok álláspontja erről 73 százalék (Írország) és 28 százalék (Nagy-Britannia) között szóródik.

Jelentősnek bizonyult ugyanakkor a magyarok bizalma az uniós intézményekben. Az Európai Bizottságban 60 százalékban, az Európai Parlamentben 65 százaléknyian bíznak a 48, illetve 52 százalékos EU-átlaggal szemben.

Magyarországról borúlátóan nyilatkoznak a magyarok

Saját hazájukat illetően a felmérés szerint Franciaországban és Magyarországban a legborúlátóbbak az emberek: mindkét országban 61 százaléknyian úgy érzik, hogy - a kérdés fogalmazása szerint - a "dolgok rossz irányba mennek". Ugyanakkor jóval a 33 százalékos uniós átlag fölötti, 38 százalékos Magyarországon azok aránya is, akik szerint az ország jó irányba tart. Ez azt jelzi, hogy a magyar megkérdezettek mindegyikének határozott véleménye volt erről a kérdésről, míg más országokban sok a bizonytalan válasz.

A többi kérdésből kiderül, hogy az EU-lakosság 68 százaléka (Magyarországon 73) támogatna egy közös uniós külpolitikát, 75 százalék (Magyarországon 81) pedig egy közös uniós védelmi politikát. Az EU-lakosság 46 százaléka egyetért a további bővítéssel: itt a két legvisszafogottabb Németország és Ausztria volt (30, illetve 31 százalék), leglelkesebb Lengyelország és Szlovénia (76, illetve 74 százalék), de a magyarok is jelentős részben bővítéspártiak (65 százalék).

A magyarok nem engedélyeznék a kábítószerek enyhébb fajtáit

Rákérdeztek az uniós illetékesek arra is, mekkora az EU alkotmányos szerződésének támogatottsága azokban az országokban, ahol még nem erősítették meg, vagy éppen elvetették azt. A nemzeti alkotmánnyal sem rendelkező Nagy-Britanniában csupán 40 százaléknyian értenek egyet az uniós alapszerződéssel, míg a támogatottság az összes többi érintett államban elérte az 50 százalékot (Franciaországban és Hollandiában, ahol tavaly még népszavazáson elutasították, most 56, illetve 59 százalékos támogatottságot jeleztek).

A további kérdésekből kiderül, hogy a magyarok 89 százaléka túl türelmesnek tartja a jelenlegi rendszert a bűnözéssel szemben (az uniós átlag 85 százalék), 74 százalék nagyobb társadalmi egyenlőség mellett voksolt (EU: 64), 32 százalék "túl fontos"-nak véli a vallás helyét a társadalomban (EU: 46), 18 százalék támogatja a homoszexuálisok házasságának engedélyezését (EU: 44), és 13 százalék képzelné el az enyhe kábítószerek engedélyezését (EU: 26).