További EU cikkek
Közös hadsereg: csak aki akarja
A BruxInfo beszámolója szerint az együttműködés négy legfontosabb kérdésében született megállapodás. A belgiumi NATO-központban kibővített formában működik tovább az unió összekötő csoportja, és ez látja majd az eurohaderővel kapcsolatos katonai tervezői-parancsnoki feladatokat. Azaz szó sincs a korábban tervezett saját főparancsnokságról, amit a eredetileg a Brüsszel melletti Tervurenben akartak felállítani. A katonai együttműködés a megfelelően felkészült és ebben érdekelt tagállamok "élcsapatának" megerősített, strukturált együttműködésének keretében valósulhat majd meg, azaz nem lesz automatikusan kötelező érvényű az összes tagállamra.
Kivették az elfogadott tervezetből azt a pontot is, amely külső támadás esetén azonnali segítségnyújtásra kötelezte volna a tagállamokat, a segítséget külön kell kérnie a megtámadott országnak. A tervezet kimondja, hogy bármilyen formában valósuljon is meg az uniós katonai tervezőcsoport és a katonai haderő, annak teljes összhangban kell működnie a NATO-val.
Trójai faló?
A NATO védelmi minisztereinek mai találkozóján is az európai katonai együttműködés lesz a fő téma - írja az EUOBserver.com. Továbbra sem csillapodnak ugyanis az aggodalmak, amelyek szerint ha az unió saját hadereje megvalósul, az csakis a riválisa lehet a NATO-nak. Az észak-atlanti szervezet egyik diplomatája szerint a NATO-központban felállítandó uniós katonai parancsnokság egyenesen "trójai falóként" fogja belülről gyengíteni a szervezetet.
Az Egyesült Államok már a terv első felvetése óta hangos ellenzője volt az európai katonai szervezkedésnek. Nem csak lehetséges riválisként tekintettek az önálló katonai képességekkel rendelkező unióra, hanem attól is tartottak, hogy az együttműködés kiépítésével olyan célra áldozna pénzeket az unió a tagállamok egyébként is szűkös katonai büdzséjéből, amit a NATO el tud látni.
Nagy-Britannia két tűz között
A mai NATO-értekezleten részt vevő Donald Rumsfeld amerikai külügyminiszter a Reuters hírügynökség beszámolója szerint megerősítette az amerikai kételyeket. Mint elmondta, igencsak "hathatós érvekre" lenne szüksége bárkinek is ahhoz, hogy a NATO működését kockáztassa bármilyen módon, mivel szerinte a szervezet "mesésen" látta el az elmúlt évtizedekben mind a védelmi, mind a békefenntartó feladatokat.
Most leginkább a brit kormány feje fájhat amiatt, hogy a hét végén beleegyeztek az uniós katonai együttműködésbe úgy, hogy az Egyesült Államok erre nem adott nekik zöld jelzést. A brit The Independent értékelése szerint ezzel az ország két tűz közé került uniós tárgyalópartnerei, és korábbi feltétlen szövetségese, az Egyesült Államok között. Mint arról a lap beszámolt, Jack Straw brit külügyminiszter a megállapodást követően sietett leszögezni: az uniós katonai együttműködés semmiképpen sem ássa alá a transzatlanti kapcsolatokat, és megnyugtatta a közvéleményt, hogy ő maga "száz százalékig", Tony Blair miniszterelnök pedig "kétszáz százalékig" elkötelezett azok mellett. Ha ez tényleg így van, Rumsfeld és a NATO ellenkezése miatt még dugába dőlhet az európai katonai kezdeményezés.