További EU cikkek
|
A levél szerzői az új uniós fizetési rendszert a közösség alapelveivel ellentétesnek találják. "Panaszunk oka nem csupán az a több száz euró, amellyel a jövendő "szerencsés" uniós intézményi alkalmazottak kevesebbet keresnek: ez elvi kérdés. Úgy érezzük, nem maradhatunk csendben, különösen, mert olyan gyakran hallhatjuk és olvashatjuk a nyilatkozatokban, hogy az EU-ban nincsenek első és másodosztályú polgárok" - olvasható az EU-nál dolgozó magyar tisztviselők által írt és terjesztett e-mailben.
Az unió személyzeti reformja valóban tartalmaz diszkriminatív elemeket - írja a napilap. Az új tagállamok belépésének napján életbe lépő szabályozás szerint a 2004. május 1-je után felvett munkatársakat már alacsonyabb fizetési kategóriákba sorolják, mint a korábban már alkalmazottakat. A tíz új tagország polgárai csak május óta nyerhetnek felvételt, tehát mindannyiukra vonatkozik az új rendszer. Ez azt jelenti, hogy két, ugyanolyan végzettséggel rendelkező, adott esetben ugyanott, ugyanolyan munkát végző között jelentős fizetésbeli különbség lehet.
Ez a szakmai gyakorlat nélkül felvett diplomások esetében például azt jelenti, hogy alapbérük nem a régebben ott dolgozók által keresett 4878 (1,2 millió forint), hanem 3810 euró (938 ezer forint) - állítja a Magyar Hírlap. Az egyenlő elbánás elvét sérti az is, hogy az új tagállamokból jövők - ellentétben a korábbi EU-tagok polgáraival - nem versenyvizsgázhattak anyanyelvükön, ráadásul még május után is írtak ki olyan pályázatokat, amelyekre csak a tizenöt régi államból jelentkezhettek. A brüsszeli magyarok kezdeményezésére akár az Európai Bírósághoz vagy az EU-ombudsmanhoz is kerülhet az ügy.