’Az unió túl fogja élni’

2005.05.30. 09:55
Megdöbbenéssel vették tudomásul Európa vezető politikusai az EU alkotmányáról rendezett franciaországi népszavazás elutasító eredményét, többségük azonban úgy vélte, hogy a kudarc ellenére tovább kell folytatni az európai integráció elmélyítését, az alkotmány ratifikációját.
Magyar visszhang
"A következmények nem megjósolhatók, de szerintem nincs igaza azoknak, akik úgy gondolják, hogy a francia referendummal összeomlott az Európa-ház" - mondta napirend előtti felszólalásában Gyurcsány Ferenc a vasárnapi franciaországi népszavazásról, ahol a választópolgárok nemet mondtak az európai alkotmányra. "De azoknak sincsen igaza, akik szerint a népszavazásnak nem lesz kihatással a jövőre" - mondta a miniszterelnök.

A francia belpolitikán túl Gyurcsány szerint négy ok vezetett a sikertelen népszavazáshoz. Az egyik, hogy az ötvenes években, közvetlenül a háború után fontosabb volt a közös Európa, mint most. A második, hogy a választópolgároknak túlságosan bürokratikus Európa, a harmadik pedig az, hogy a globális világ kihívásaira Európának nincs válasza. A kormányfő az okok között említette az EU-bővítéssek kapcsolatos elégedetlenséget, csalódást.

Az európai alkotmányos szerződés franciaországi elutasítása az EU egyfajta befelé fordulását jelentheti, ami ellentétes a magyar érdekekkel, mondta a magyar külügyminiszter hétfőn. "Magyarországnak alapvető érdeke, hogy az integrációs folyamat a térségben folytatódjon" - jelentette ki Somogyi Ferenc,

Dávid Ibolya, az MDF elnöke az európai intézmények válságaként értékelte az európai alkotmányról tartott francia népszavazás végeredményét.

Tudomásul vette a franciák "szuverén döntését" Jacques Chirac francia elnök vasárnap esti televíziós beszédében, egyúttal egységre szólította fel honfitársait. Kilátásba helyezte, hogy a közeli napokban átalakíthatja a kormányt, amelynek a vezetője, Jean-Pierre Raffarin rendkívül népszerűtlen.

„Folytatni kell a ratifikációt”

Németországban sajnálattal, de "a harangok félreverése" nélkül vették tudomásul, hogy vasárnap a francia szavazók többsége elutasította az európai alkotmányt. Günter Verheugen, az Európai Bizottság volt bővítési biztosa, jelenlegi alelnök az ARD televízió késő esti híradójában úgy nyilatkozott, hogy nem katasztrófa az, ami Franciaországban történt. Verheugen azt tanácsolta, hogy a többi EU-tagország folytassa a ratifikálási folyamatot. Gerd Langguth bonni politológus az n-tv hírtelevízióban "több évre szóló európai uniós válsághelyzetet" jósolt a franciaországi döntés után.

Folytatni kell a ratifikációt az Európai Unió országaiban - hangoztatta vasárnap este Brüsszelben Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az Európai Unió kormányfői tanácsának elnöke. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke leszögezte: az unió nehéz helyzetbe került, de ezt túl fogja élni. Jelezte, hogy az EU intézményei tovább működnek, és az európai integráció folytatódik.

Josep Borrell európai parlamenti elnökkel közösen kiadott nyilatkozatában a két vezető uniós politikus felelős magatartásra szólította fel az uniós államférfiakat és polgárokat az EU jövőjének építésében. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a nemzeti és európai felelősöknek még jobban el kell magyarázniuk a lakosságnak az integráció tétjeit és azoknak a lehetőségeknek a természetét, amelyek csak nemzetek fölötti, uniós együttműködéssel lehetségesek.

A brit külügyminiszter szerint az uniós alkotmány francia elutasítása "több mint probléma" az EU számára. Jack Straw rövid vasárnap éjjeli londoni sajtótájékoztatóján felidézte: néhány hete maga is azt mondta, hogy ha a franciák elutasítják az alkotmányt, az "problémát" fog okozni az Európai Uniónak. A kialakult helyzet "alapvető kérdéseket vet fel az EU további haladási irányával, a külső kihívásokra adandó válaszokkal kapcsolatban", és ezekre a többi 24 tagországnak "reflektálnia" kell - hangoztatta Straw.

„Nem lesz túl nagy hatással”

Várhatóan nem lesz nagy hatással az unió gazdaságára, illetve annak növekedési kilátásaira az európai uniós alkotmánynak a franciaországi népszavazáson történt vasárnapi elutasítása - vélte az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Luxemburg kormányfője. Jean-Claude Juncker szerint nincs ok azt gondolni, hogy a francia elutasítás túl nagy hatással lesz az európai gazdaságra, az európai fellendülés esélyeire. Úgy vélte, a francia elutasítás arra készteti az EU vezetőit, hogy felülemelkedjenek nézeteltéréseiken, és egyetértésre jussanak a június közepén esedékes csúcstalálkozóig az unió 2007-2013-as költségvetéséről.

Carlo Azeglio Ciampi olasz államfő szerint a tagállamok közös gondolkodására és új javaslataira van szükség a francia nem után. Az olasz államfő, aki az európai alkotmányról szóló francia népszavazás előtt többször is az alaptörvény ratifikálása mellett foglalt állást, hétfőn csalódásának adott hangot a francia elutasítás miatt. Véleménye szerint a francia népszavazás negatív végeredménye megtorpanást jelent. Most már minden olyan országnak kötelessége javaslatokat tenni, amelynek szívügye az európai terv, és ebben Franciaországnak kell élen járnia, annak a közösségi ideálnak a szellemében, amelyet ő maga vitt előre" - hangsúlyozta Ciampi.

Nyugodt és tisztázó jellegű helyzetelemzésre van szükség az Európai Unióban az alkotmányos szerződés franciaországi elutasítását követően - vélte hétfő hajnalban Brüsszelben kiadott közleményében Javier Solana, az EU-tagországok közös kül- és biztonságpolitikai képviselője. Úgy vélte, Európának szüksége van népére, de a lakosságnak is szüksége van az unióra, amely mindenekelőtt "a remény vállalkozása". Megerősítette, hogy a francia döntés nyomán újabb konzultációk kezdődnek az unióban. A vasárnapi döntést és következményeit higgadtan és a tisztánlátás jegyében kell kielemezni, tette hozzá.

Csalódás, értelmetlen ratifikációs folyamat

Eduard Kukan szlovák külügyminiszter óriási csalódásnak és kínosan kiábrándító fejleménynek nevezte a franciaországi népszavazás eredményét.

A francia választók döntése alapvető módon meg fogja változtatni Európát, s nincs értelme tovább folytatni a ratifikációs folyamatot, véli Václav Klaus. "Meg vagyok győződve róla, hogy ez a változás jó irányú lesz" - kommentálta a cseh államfő, aki az elmúlt hetekben külföldi látogatásain rendszeresen az EU-alkotmány elutasítása mellett érvelt.

"Az európai alkotmány francia elutasítása intézményes válságot okoz az Európai Unióban" - vélekedett hétfőn szinte egyöntetűen az osztrák, a svájci és a holland sajtó, de abban megoszlanak a vélemények, mennyire lesznek súlyosak e válság távlati következményei.

Újabb szavazások

Írország és Portugália a francia népszavazás kudarca ellenére is meg kívánja rendezni a tervezett referendumot az Európai Unió alkotmányáról. Az ír kormány folytatja az előkészületeket az alkotmányos szerződés 2006 novemberéig történő ratifikálására - közölte egy szóvivő. A dublini kormány csütörtökön terjesztette a parlament elé annak a törvénynek a tervezetét, amely alapján Írországban is népszavazást tarthatnak az alapokmányról.

A francia elutasítás ellenére Portugáliának szándékában áll megrendezni a tervezett népszavazást az alkotmányról - közölte az ország külügyminisztere. Diogo Freitas do Amaral szerint megtartják a referendumot, hacsak "rendkívüli fejlemények" nem történnek, mint például az, hogy az alkotmányos szerződést több tagország is elutasítja vagy kétségbe vonja. A külügyminiszter szerint a francia szavazás eredményén az összes tagállamnak el kell gondolkodnia.