EU-bõvítésrõl is tárgyaltak Brüsszelben

A régió szempontjából, ahol Magyarország él, nagyon fontos dolgok történtek az Európai Unió állam- és kormányfõinek pénteken véget ért brüsszeli találkozóján, a tagállamok jelentõs lépést tettek afelé, hogy Európa térképérõl eltûnjenek a ma még meglévõ fehér foltok - értékelte az ülést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a csúcs zárása után tartott sajtótájékoztatóján.

Gyurcsány: megszûnnek a történelmi magyar nemzetet megosztó határok

Szerinte úgy fognak visszatekinteni ezekre az évekre, hogy elõször Európa történetében békés eszközökkel bekövetkezik a sokgyökerû, de mégiscsak egységes kulturális hátterû régió egységesülése. Fogalmazása szerint "ez történelmileg alig túlbecsülhetõ".

Gyurcsány Ferenc hozzátette: a román és bolgár csatlakozással befejezõdõ bõvítési körrel azok a határok, amelyek közel száz éve kettéosztják a történelmi magyar nemzetet, lassan hétköznapi értelmüket vesztik, az emberek közi kapcsolatokban jelentõségük elhalványul. Mostantól a régió könnyebben és természetesebben élheti életét, egyre kevésbé a múlt méltán fájó sebeit cipelve magán, sokkal inkább egy alapvetõen új integrációban megtalálva a múlt ellentmondásainak feloldását.

Horvátország csatlakozása beláthatóbb közelségben?

A további bõvítést illetõen elmondta: kitapintható hangsúlybeli különbség van a tagországok között, amelynek lényege, hogy az EU-intézmények reformját elõfeltételként kell-e szabni a következõ bõvítési körökkel kapcsolatban, szabad-e megfogalmazni lényegében újabb feltételeket a bõvítésre várókkal szemben, ráadásul olyanokat, amelyek teljesítése nem rajtuk múlik.

A vita szerinte szakmailag érthetõ, az európai perspektívában azonban az említett álláspont elfogadása azt jelentené, hogy megváltozik az eddigi bõvítési politika, a nyitott ajtó politikája többé nem érvényes. Magyarország ezekben a kérdésekben konzekvensen ragaszkodott ahhoz az állásponthoz, hogy nem szabad a korábbiaktól eltérõ új feltételt támasztani, nyitva kell tartani az EU ajtaját - szögezte le a miniszterelnök.

Gyurcsán kiemelte, hogy az EU világos, a korábbinál határozottabban fogalmazó politikát szövegezett meg a nyugat-balkáni országokkal kapcsolatban, egyértelmûvé téve, hogy ezen országok jövõje az EU-ban van. Az utolsó pillanatig sok vita kísérte e megfogalmazást, a vitában a magyar diplomácia aktív és eredményes volt - tette hozzá -, "sikerült elválasztani egymástól a bõvítési folyamat három nagy elemét", a Nyugat-Balkánt, Törökországot és a fennmaradó kérdéseket. Egyben úgy fogalmazott, hogy "Horvátország csatlakozása beláthatóbb közelségbe került".

Legfontosabb a bõvítés

Az EU-csúcsértekezlet legfontosabb napirendi pontja valóban a bõvítés témaköre volt. Matti Vanhanen finn miniszterelnök, az EU soros elnöke a tanácskozást záró sajtóértekezleten leszögezte: az állam- és kormányfõk nem támasztottak új feltételeket a csatlakozni akaró országok számára, a már meglévõ feltételeket azonban szigorúan teljesíteniük kell, ha be akarnak jutni a szervezetbe. (Ugyanakkor a csúcs elsõ napján elhangzott nyilatkozatok egyértelmûvé tették, hogy bár papíron nem szabnak új feltételeket a jelöltek és jelentkezõk számára, a gyakorlatban mindaddig a folyamat lassulása várható, amíg nem sikerül megoldani a döcögõssé vált uniós intézményrendszer korszerûsítését.)

Vanhanen a záró sajtóértekezleten leszögezte, hogy a korábbi belépések sikeresek voltak. "Most azt kell biztosítani, hogy a jövõ is sikeres legyen" - tette hozzá, ezzel arra utalva, hogy az EU-nak nem csak a bõvítéssel kell foglalkoznia, hanem azzal is, hogy közben megõrizze mûködése hatékonyságát. José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke pedig közölte: az ajtó Törökország elõtt sem zárult be. Ugyanakkor az állam- és kormányfõk a csúcson jóváhagyták a külügyminisztereik által néhány napja elfogadott megállapodást, azaz 8 fejezetet befagyasztanak a török-EU csatlakozási tárgyalásokon.

A szerbek pozitívabb jelzést kaptak, a horvátok is tárgyalgathatnak

A záróközlemény csak egy rövid mondat erejéig foglalkozik Horvátországgal, amennyiben megerõsíti a külügyminiszterek hét eleji közleményét. Utóbbi a csatlakozási feltételek teljes körû teljesítésére sürgeti Zágrábot, de jelzi, hogy a csatlakozási folyamat az EU részérõl az eredeti tervek szerinti ütemben folytatódik.

Szerbia esetében a dokumentum a korábban kiszivárgottaknál pozitívabb hangvételû. Így a tagországok jelzik, miszerint Belgrádnak fenntartják a meghívást, hogy az EU része legyen, illetve bíznak abban, hogy jó intézményes adottságainak köszönhetõen hamarosan fel tud zárkózni a térség többi országához az integrációs folyamatban. Ugyanakkor nem maradt el a Nemzetközi Törvényszékkel való együttmûködés uniós sürgetése.

Schengeni határok: Magyarország jól áll

A csúcs záróközleményében az EU állam- és kormányfõi megerõsítették a belsõ határellenõrzések nélkül mûködõ, úgynevezett schengeni övezet bõvítését az EU tavalyelõtt belépett új tagállamaival. Ezen államok (köztük Magyarország) a másfél héttel ezelõtt született döntés szerint 2007 utolsó napján válhatnak részévé az övezetnek, amennyiben erre teljes egészében felkészülnek, a repülõterek és tengeri átkelõk esetében a csatlakozást 2008 tavaszára tervezik. Az EU szeptemberben hoz végleges döntést arról, mely országok felelnek meg a zónába való belépés feltételeinek, de Gyurcsány közölte: Magyarország az egyetlen tagállam, ahol a schengeni felkészülés olyan szintet ért el, hogy utólagos ellenõrzésre már nincs szükség.

Ami a külpolitikai kérdéseket illeti, a záródokumentumhoz fûzött külön közleményben az EU azzal vádolta Iránt, hogy nukleáris programjával és Izrael-ellenes fenyegetéseivel destabilizálja a közel-keleti térséget. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje pedig bejelentette: visszaérkezett Afganisztánból az a küldöttség, amely azt vizsgálta, milyen szerepet játszhat (egyébként a NATO kérésére) az EU az ottani rendõrség kiképzésében, megerõsítésében, s hamarosan dönteni fognak az ügyben.