További EU cikkek
A saját módosító indítványát készül leszavazni a Néppárt az Európai Parlament e heti plenáris ülésén. A konzervatív és jobboldali pártok képviselőit tömörítő frakció nem indokolta részeletesen miért nem fogadta el a szocialista frakció egyik magyar EU-atyájának javaslatát, csupán annyit mondott: politikai döntés születet. Pedig a Harangozó Gábor MSZP-s képviselő által jegyzett jelentés igazán magyarspecifikus volt, a leszakadó területeket támogatta volna, kistérségben és komplex területfejlesztésben gondolkodva.
"A mai kohéziós támogatások nem képesek érdemben csökkenteni a különböző térségek, és a leszakadó rétegek közötti különbségeket" - magyarázta Harangozó Gábor. A szocialista képviselő szerint a rutinos régi tagok képesek élni a pályázati lehetőségekkel, az újak azonban nem, ugyanis hiányzik a képzettség és gyakran az önkormányzati önerő is. A statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországon a regionális fejlesztési programok épp oda nem juttatnak pénzt, ahol a leginkább dúl a szegénység, és a legsűrűbb a roma lakosság koncentrációja. Nem véletlen, állította Harangozó, hogy az Ormánságban, Borsodban és Abaújban legfeljebb hangulatjavító intézkedésekre futja, ezek azonban a lakosság életminőségét nem javítják.
Az Új Magyarország program ugyan elkülönített vagy 140 milliárd forintot a 44 leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatására, ez azonban édeskevés. Harangozó épp ezért azt javasolta, hogy az Unió hozzon létre egy új eszközt, alapot, (ha az ötlet megvalósul, akkor az európai közösség hétéves költségvetési ritmusában 2014-ben kezdődhet el a pénzosztás) amely szemben az eddigi gyakorlattal integráltan támogatja ezeket a területeket, mégpedig nem regionális, hanem kistérségi szinten. Az eddig szisztéma ugyanis külön adott a földalapú vidékfejlesztésre (gazdálkodók), az infrastruktúra (például országútépítés-, felújítás) léterhozására, az oktatásra. A jövőben Harangozó szerint viszont komplex területfejlesztésre van szükség, ami egységben kezeli a kultúrházat, a közművek bevezetését, az iskolákat, stb.
A szocialista képviselő nem érti, hogy mi történt az utóbbi napokban: miközben hónapokon át egyeztettek a háttrében az EP-frakciói, és áldásukat adták a javaslatra, a bizottsági szavazásnál a Néppárt mégis ellene voksolt. (Az EP Regionális Fejlesztési Bizottsága azért így is igent mondott az ügyre.) Pedig a Néppárt egy módosító javaslatot is benyújtott Harnagozó tervezetéhez, aki át is emelte a változtatást, felpuhítva ezzel saját javaslatát. Az eredeti szöveg úgy hangzott: a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatására az Unió kistérségi szinten hozzon létre egy új eszközt. A Néppárt pedig azt kérte, hogy "utasítsuk az európai bizottságot, vizsgálja meg, nem lenne-e hatékonyabb kistérségi szinten fellépni a lemaradás ellen" formula szerepeljen a jelentésben.
Most viszont a Néppárt a saját javaslatát nem akarja. A konzervatív frakció nagyjainak (például németek, britek, hollandok) álláspontját Harangozó érti, ezek a magas életszínvonalú országok abban érdekeltek, hogy minél több pénz jusson célzott támogatásokra, a kutatás-fejlesztésre, innovációra elnyerhető összegek zömét ugyanis a nyugat-európai nagyvárosok és cégek aratják le, abból viszont nem profitálnak, ha a keltibb elmaradott térségeket hozzák fel emberi szintre. A Fidesz nemjét viszont harangozó nem tudja hova tenni, hiszen az ország szegényénységét hangoztató ellenzék elvi céljainak épp kapóra jött volna a szocialista javaslat. De nem állt ki érte, s indoklásként politikai döntésre hivatkozott.
A Fidesz nem akart arról nyilatkozni, hogy miért nem támogatják a javaslatot.