A május elsején EU-tagállammá váló Lengyelország Spanyolországgal karöltve tavaly decemberben megakadályozta az európai alkotmánytervezetről szóló megállapodást, mert saját befolyásuk megőrzése érdekében nem voltak hajlandók hozzájárulni az Európai Tanács jelenlegi - a nizzai szerződésben biztosított - szavazati arányának megváltoztatásához.
A diplomáciai helyzet azonban a hétvégi spanyol választások eredményeképpen némileg megváltozott: az új, szocialista vezetésű spanyol kormányzat már nem képvisel olyan merev álláspontot, mint a Varsóval szövetséges előző kabinet.
Cimoszewicz bírálta az EU jelenlegi ír elnökségének azon felvetését, miszerint a szavazati arányokat úgy kellene megváltoztatni, hogy a határozatok csak akkor lennének érvényesek, ha a 25 tagállam 55 százaléka megszavazná azt, és általuk a teljes uniós népesség szintén 55 százaléka képviselve lenne a döntésben.
A jelenlegi tanácsi szavazati rendszer az úgynevezett kettős többség elvére épül: egy uniós jogszabály akkor lesz érvényes, ha a tagállamok több mint fele megszavazza azt, és ha az igenlő államok lakosainak száma meghaladja az EU teljes lakosságának 60 százalékát.
Ezen rendszer sajátossága, hogy az unió lakosságának 44 százalékát kitevő három ország (Németország, Franciaország és Nagy-Britannia) együtt megakadályozhatja a többi 12 állam döntését.