Hollandia nem akar kelet-európai munkavállalókat

A holland parlament hosszú vita útán úgy döntött, hogy támogatja az unió bővítéséről szóló koppenhágai szerződés ratifikációját - írja a BruxInfo. A hivatalos szavazásra csak jövő kedden kerül sor, de akkor már nem lesz vita a kérdésről.

Vigyázó szemetek a tízekre vessétek

Ezzel holland részről elhárult a tíz új tagállam belépésének akadálya, de a képviselők látványos szócsatát folytattak a csatlakozók felkészültségéről. A holland honatyák továbbra is elvárják az Európai Bizottságtól, hogy jövő májusig ne vegye le a szemét a csatlakozókról, és ha problémák vannak a felkészülés egyes területein, figyelmeztesse mind az Európai Tanácsot, mind az érintett országot, sőt, ha kell, védzáradékok életbe léptetésére is készüljön fel. Günter Verheugen, az EU bővítésért felelős főbiztosa ígéretet is tett erre a holland törvényhozásnak a BruxInfo beszámolója szerint.

Félnek az olcsó munkaerő inváziójától

Attól azonban továbbra is tartanak, hogy a bővítés után elárasztja Hollandiát az olcsó kelet-európai, elsősorban lengyel munkaerő. A csatlakozási szerződés értelmében a tizenötök a bővítést követő három évben jogosultak arra, hogy fenntartsák a munkaerőpiac védelmét szolgáló korlátozásokat és kétoldalú megállapodásokat - írja a Világgazdaság. Ez után viszont csak akkor, ha a liberalizáció bizonyíthatóan zavart okozna az adott ország munkaerőpiacán.

Ezzel a korlátozási lehetőséggel szeretne Hollandia is élni. Több párt szerette volna már most elérni, hogy a bővítés utáni első évben mindenképpen korlátozzák a szabad munkavállalást - írja a BruxInfo. A kormány emlékeztetett arra, hogy a hollandokkal szomszédos Németország és Belgium már így döntött, és valószínűleg Franciaország, Ausztria és Finnország is beáll a sorba.

Döntés decemberben

A holland képviselők végül úgy döntöttek, megvárják a foglalkoztatási minisztérium eredetileg december közepére ígért jelentését a munkaerőpiac várható alakulásáról a bővítés után, és ennek fényében határoznak majd.

Akkor hova?

A tizenötök közül eddig Dánia, Svédország, Nagy-Britannia és Írország vállalta munkaerőpiaca azonnali megnyitását - írja a Világgazdaság. A britek és az írek részéről már biztos a dolog, mivel itt már törvény is született erről.

Bizonyos könnyítésekre a szabad munkavállást korlátozó országokban is számíthatunk, mivel ezekben is érvényesülni fog a közösségi preferencia elve. Ennek értelmében egy uniós országban az állásra pályázó magyarok mindenféleképpen előnyt élveznek az unión kívüli jelentkezőkkel szemben, így egy fokkal feljebb jutunk a "ranglétrán". Emellett a Világgazdaság megemlíti azt is, hogy Ausztria évek óta fokozatosan emeli a külön engedélyeztetési procedúra nélkül az országba beengedhető határ menti magyar ingázók számát.