Last minute plágiumper az Időkerék jogairól

Pert kezdeményezett Herner János, a Felvonulási téren felállított, és Magyarország uniós csatlakozásának pillanatában induló emlékmű ötletadó alkotójaként ismert személyiség ellen Hartvig Lajos építész és szerzőtársa, Lévay Jenő, akik állítják: az ötlet és ennek következtében a szerzői jog az övék.

Egy terv a nyolcvanas évekből

A szerkezet Klikk a képre!

Közel húsz éves dokumentációt kell átvizsgálnia a bíróságnak, ha valóban plágiumper indul az Időkerék ügyében. Az átadás előtti napokban szólalt meg több sajtóorgánumban először Hartvig Lajos azt állítva, hogy a homokóra ötletét 1987-ban készítette el. Az építész csütörtökön már közleményt adott ki arról, hogy pert kezdeményez. Állítása szerint munkatársával, Lévay Jenővel a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által meghirdetett pályázatra készítették el egy köztéren elhelyezendő homokóratervet, amelynek modelljét 1987 januárjában a Budapest Galériában ki is állítottak. Hartvig Lajos és Lévay Jenő szerint a Herner János tervezte Időkerék egyértelműen az általuk eltervezett homokóra átdolgozása. A közlemény szerint az Időkerék csak igen csekély mértékben tér el az akkori terveiktől.

Hartvig Lajos közleményében leszögezte: Herner Jánosnak felkínálták a peren kívüli rendezés lehetőségét, ám az nem kívánt ezzel élni.

Azonnal adja át a jogokat

Két hete keresett meg egy ismeretlen úr az építkezés területén, hogy azonnal adjam át a szerzői jogokat, mert különben a sajtóhoz fordul - közölte az Indexszel Herner János. A művészettörténész szerint nehéz indulat nélkül kezelni, hogy pont a felállítás finisében próbálják elvitatni ötletét, különösen mert egy közismert tervről van szó: az Időkerékről az elmúlt években négyszáz cikk jelen meg.

A mű kész Klikk a képre!

Herner szerint a jogkövetelő építész egyáltalán nem volt kíváncsi arra, hogy állításaival szemben milyen dokumentációt tud az Időkerék felállítását végző Khronos Alapítvány felmutatni. Herner szerint Hartvig azt ajánlotta, hogy ha az ő nevére cserélik ki a szobor alkotójának névtábláját, akkor azt elfogadja megoldásként. Herner János elmondta, hogy 1983 és 1987 között az Időkerék ötletével már a művelődési tárcát, a turisztikai hivatalt és a Fővárosi Tanácsot is megkereste, sőt azokban az években már egy kivitelező elkészítette a szobor első verzióját is.

A Kronosz Alapítvány sajtófőnöke az MTI érdeklődésére azt mondta, minden alapot nélkülöz, amit az építészek állítanak. Gréczy Zsolt szerint elgondolkodtató, miért épp az avatás előtt jelentkeztek észrevételükkel. Gréczy elmondta: a Kronosz Alapítvány pert indít az alaptalan vádak miatt.

Az Időkerék a tervek szerint Magyarország uniós csatlakozásának pillanatában, május 1-jén éjfélkor indul be. Az alkotás a nemzetközi sajtó érdeklődését is kiváltotta: több televíziós társaság is jelezte, hogy szeretné közvetíteni a szerkezet átfordítását. Az időt ábrázoló, s annak emlékművet állító, 60 tonnás szerkezet megvalósításához a Miniszterelnöki Hivatal 240 millió forinttal járult hozzá, további 80 milliót a magánszféra adott össze.