További EU cikkek
Az olasz elnökség a tárgyalásokat megelőzően kérdőíveket juttatott el a delegációkhoz, amelyek a bizottsággal és a külügyminiszteti tisztséggel kapcsolatos kérdéseket tartalmaztak. A hétfői értekezleten részben ezek alapján zajlott a vita, de Balázs Péter magyar EU-nagykövet úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy a kérdőívek teljes értékelését még nem végezte el az elnökség. Ez szerinte a konferencia csütörtök-pénteki folytatásában történhet meg, de az is lehet, hogy már a tagállamok állandó képviselőinek szerdai találkozóján tisztul a kép.
A Bizottság jövője
Az Európai Bizottsággal kapcsolatos kérdésben nem rendeződtek át a frontvonalak. A hat alapító tagállam, Franciaország, Németország, Olaszország, a Benelux államok és még néhány ország továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a konvent elképzelése érvényesüljön, azaz a jövőben is 15 tagú legyen a Bizottság, amely öt éves rotációban frissül, hogy időről időre mindegyik tagállamnak legyen szavazati joggal rendelkező biztosa. Ezzel szemben a többiek, főleg az új tagállamok képviselői nem akarnak lemondani a saját állandó biztosról.
A BruxInfo szerint a konfliktust egy kompromisszumos javaslattal próbálták meg áthidalni a tanácskozáson, amely megtartaná a rotációs rendszert, de a megnövelné a szavazati joggal rendelkező biztosok számát, hogy kevesebb tagállam legyen hátrányos helyzetben a testületben. Ez valószínűleg továbbra sem lenne kielégyítő megoldás, mert jelenleg a 25-ből 17-18 ország követeli az állandó biztost.
Magyarország is támogatta azt a javaslato, hogy a Bizottság elnöke az egyes tagállamok által megnevezett három jelölt közül választhassa ki a biztosokat. A jelek szerint ez az ötlet megbukik, mivel a többség úgy látja, hogy a kiválasztást a tagországokon belül kell végrehajtani, és végül csak egy jelöltet kell állítani.
Külügyminiszter vagy nem is miniszter
Az uniós külügyminiszterrel kapcsolatban közelebb vannak egymáshoz az álláspontok. A tagállamok többsége támogatja, hogy jöjjön létre a jelenlegi külkapcsolatokért felelős biztos és a kül- és biztonságpolitikai képviselő feladatát ötvöző tisztség. A legtöbben azzal is a egyetértenek, hogy a tisztviselő legyen valódi bizottsági tag, azaz rendelkezzen szavazati joggal a testület döntéseiben. Arról viszont nem született döntés, hogy politikai felelősségben is osztozzon-e a Bizottság többi tagjával.
A tisztség elnevezésével kapcsolatban sem értenek egyet a tagállamok, többek között Nagy-Britannia, Szlovákia és Spanyolország ugyanis nem szeretné, ha külügyminiszternek hívnák, mivel az szerintük egy állami kormányzati poszt megnevezése, az EU pedig nem állam.
Hogyan tovább?
A kérdésekkel kapcsolatos vita a hét végén Brüsszelben folytatódik az állam- és kormányfők találkozóján, ahol valószínűleg más intézményi kérdésekről is szó lesz. Joschka Fisher német külügyminiszter úgy nyilatkozott a Financial Timesnak, hogy megállapodásra csak a konferencia végső szakaszában lehet számítani, és addig még hosszú viták vannak hátra. Kovács László ezzel szemben optimista. Az MTI beszámolója szerint a magyar külügyminiszter bízik abban, hogy legalább a bizottság problémája már közel áll a megoldáshoz.