Kártérítés a túlfoglalás miatt hoppon maradt légiutasoknak

Túlfoglalásról akkor beszélhetünk, amikor egy légitársaság tudatosan több jegyet ad el egy járatra, mint ahány hely van, abban reménykedve, hogy néhány utas valami miatt meggondolja magát és nem tűnik fel a reptéren. Jelenleg a hoppon maradók szinte semmiféle kártérítésre nem jogosultak. A túlfoglalás évente durván negyedmillió embert érint az Európai Unióban.

Az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács szerdán reggel jutott megállapodásra arról a régóta vitatott jogszabály-javaslatról, amely ezen hivatott segíteni. A megállapodás értelmében a légitársaság 250 euró kárpótlást tartozik fizetni az utasnak azon járatok esetén, amelyek 1500 kilométernél közelebbre repülnek, 400 eurót azokért, amelyek 1500 kilométernél messzebb, de 3500 kilométernél közelebb mennek és 600 eurót azokért, amelyek ennél is messzebbre vitték volna az utast.

A kompenzáción felül az utas visszakövetelheti a teljes jegyárat vagy felülhet egy későbbi gépre. Ráadásul, ha a felajánlott járat sokkal később indul, akkor a légitársaságnak biztosítania kell az utas számára a szállodát és az ellátást. További jogok illetik meg az utast, ha egy járat öt óránál többet késik: visszakérheti a teljes jegyárat egy héten belül, és hotelszobát és ellátást követelhet a várakozás idejére, ha szükséges.

A szabályozás, amely egy éven belül életbe lép, nem csak az uniós tagállamokra terjed ki, hanem minden uniós állam légitársaságára, bármely országban szálljon le vagy föl, és valamennyi más légitársaságra, amennyiben uniós területen áll meg. Az Európai Bizottság azt latolgatja, hogy javaslattal áll elő ennek a szabályozásnak a hosszútávú vonat- és tengeri közlekedésre való kiterjesztésére is.

A légitársaságok érdekképviselet szövetségét (IATA) egyelőre nem tudtuk elérni, de egy korábbi nyilatkozatában a szervezet vezetője reményét fejezte ki, hogy a kompenzáció mértékét "realisan" állapítják meg a szabályozásban.