További EU cikkek
Jacques Chirac francia elnökkel és Gerhard Schröder német kancellárral folytatott beszélgetésein felvetődött, hogy a jövő év elején érdemes lenne egy konferenciát, vagy inkább beszélgetést rendezni, s erre minden bizonnyal Magyarország is meghívást kap majd - közölte. Itt nem annyira az alkotmány ügyeiről, hanem inkább arról lenne szó, hogy miként lehet továbblépni az európai integrációban, miként lehetne fokozottabb együttműködést kialakítani az erre hajlandó országok között. "Magyarország szívesen részt vesz ezen a találkozón, ami egyben jelzi, hogy mi a gyorsabb előrehaladás hívei vagyunk" - hangsúlyozta Medgyessy Péter.
Függő témák
A három függőben maradt téma az Európai Bizottság összetétele, a minősített többséget igénylő döntéseknél a szavazati arányok ügye és az, hogy mely témákban lehet vétójogot érvényesíteni, azaz hogy a minősített többségű döntések mely kérdéskörökre terjednek ki. Ezek közül az első kérdésben - bár hivatalos döntés nem született - a magyar kormányfő szerint nagyon gyorsan meg lehet majd állapodni, mert az országok túlnyomó többsége egyetért abban, hogy 2009 után is egy ideig még minden EU-tagállamnak legyen 1-1 szavazati joggal rendelkező biztosa.
Lengyelek és spanyolok a reform ellen
A legnagyobb ellentétek a minősített többségű döntések szavazati arányaival kapcsolatban mutatkoztak, ahol a frontok - mint a kormányfő beszámolt róla - a tanácskozás utolsó óráira eléggé megmerevedtek. Medgyessy elmondta, hogy e kérdés kapcsán egyértelmű volt Magyarország álláspontja: bár érthető a lengyel vélemény, az, hogy Varsó meg szerette volna őrizni a számára előnyös Nizzai Szerződés rendelkezéseit, de Magyarország igazságosabbnak tartja, amit a németek szorgalmaztak, azaz e rendszer reformját. (A nizzai megállapodás majdnem ugyanakkora szavazati súlyt adott Lengyelországnak, mint a nála kétszer népesebb, s egyben az Európai Unió legfőbb befizetőjének számító Németországnak.)
Ugyanakkor a magyar kormányfő hangsúlyozta: nem lenne igazságos egy országot hibáztatni a sikertelenségért. S beszámolója szerint a brüsszeli csúcsot záró ebéden Jacques Chirac, Gerhard Schröder és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök egyaránt fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a megállapodás elmaradása egyáltalán nem a bővítésnek, az új tagállamok felvételének köszönhető: már csak amiatt sem, mert Lengyelország mellett Spanyolország, azaz egy jelenlegi tagállam is mindvégig a nizzai megállapodás megőrzését követelte.
Az írek alatt sem lesz eredmény
Az MTI kérdésére válaszolva Medgyessy Péter elmondta: a csúcs résztvevői a következő, ír EU-elnökséget bízták meg a tárgyalások további menetrendjének kidolgozásával, de neki az a megérzése, hogy az ír elnökség alatt (ami 2004. januártól 2004. júliusig tart majd) valószínűleg még nem lesz megállapodás. Egyben hozzátette: európai uniós kérdésekben a most következő időszakban két dologra kell majd koncentrálni: az alkotmányról folyó tárgyalások sikeres befejezésére, s arra, hogy a 2007-től kezdődő EU-költségvetési periódusban (melynek előkészítő tárgyalásai már jövőre megkezdődnek) Magyarország a lehető legjobb pénzügyi feltételeket érje el a felzárkózáshoz.
A kormányfő végül leszögezte: még mindig jobb, hogy most nem sikerült megállapodni az Európai Unió alkotmányában, mint ha ez az alkotmány rossz kompromisszum alapján jött volna létre. "Az EU története a túlhaladott kudarcok története" - idézte a tárgyalások egyik résztvevőjét, hozzátéve, hogy ezzel a megfogalmazással ő is egyetért, ez jól tükrözi az Európai Unió elmúlt csaknem ötven évének eseményeit.