Változtatnia kell parlagoltatási politikáján az EU-nak, ha tartani akarja magát tervéhez, hogy 2020-ban tíz százalék legyen a bioüzemanyagok aránya a fogyasztásban.
Jelenleg ugyan csak a forgalmazott üzemanyag 1,6 százaléka bio, de a bioüzemanyag körüli hisztéria máris árfelhajtó hatású a mezőgazdaságban. A bioüzemanyagok előállításához ugyanis repcére és kukoricára van szükség, mindkét termék árát nagyon felhajtotta a kereslet. Ráadásul az Egyesült Államokban már attól tartanak, hogy a bioüzemanyag-termelés miatt nem jut majd elég kukorica takarmányozási és élelmezési célokra.
Az EU 1998-as szabályozása szerint jelenleg a termőterület tíz százaléka, hárommillió hektár van parlagon, írja az AFP. Az EU szakértői bizottsága szerint a terület legalább egy részét vissza kell vonni a termelésbe, hogy tartható legyen a kínálat.
Az EU szakbizottsága emellett azért is javasolja új termőterületek bevonását, mert idén Észak-Európában a nagy esőzések, Kelet- és Délkelet-Európában pedig az aszály miatt nagy a termékkiesés. Idén az öt éves átlaghoz képes 1,6 százalékos lesz az átlagos kiesés, Magyarországon 6,7 százalékkal lesz kevesebb kukoricából, 7,9 százalékkal kevesebb burgonyából, 5,9 százalékkal kevesebb árpából a hozam.
Ez ugyanakkor a termőföldek kimerüléséhez is vezethet. A parlagoltatás lényege pont a termőföld pihentetése lenne, a bioüzemanyagokat adó növények, különösen a repce viszont nagyon intenzív gazdálkodást igényel, ez pedig terheli a termőföldet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
