Ötvenmilliárdért még mindig küzdünk az EU-val

Legkésőbb múlt pénteken meg kellett volna állapodni minden egyes EU-csatlakozó ország szerződésének szövegtervezetében. Ez nem sikerült, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Málta és Magyarország még ma is tárgyal, sőt, érdemi, nem csupán szemantikai problémák kerülnek elő. Az EU reményei szerint ma megszületik a megállpodás.

Koppenhágában már lezártuk

Emlékezhetünk: a csatlakozási tárgyalásokat eredetileg már a december 12-13-i koppenhágai csúcstalálkozó előtt be kellett volna fejezni. Az EU vezetői a dán fővárosban már egyáltalán nem akartak anyagiakról tárgyalni, ünnepelni szerettek volna. Amikor látszott, hogy jó néhány konkrét kérdésben nem vezet eredményre a tárgyalási finis, elhangzott egy-egy nyomásgyakorló figyelmeztetés: ne gondolják a tárgyalók, hogy majd a csúcsértekezleten fognak éjszakába nyúlóan kvótákról, mentességi időtartamokról és más részletkérdésekről egyezkedni.

Miután azonban kiszivárgott, hogy az EU-nak még van tartalékkerete, még csak úgy alakult: a bankett rendezői, előkelő vendégei voltak kénytelenek várakozni arra, hogy a legkitartóbb tárgyalók (történetesen a magyarok) is beadják végre a derekukat.

Lengyel abortusz, máltai áfa

Várható volt, hogy a politikai megállapodás szövegszerű rögzítésével lesznek gondok. Úgy tűnik azonban, hogy a probléma ennél komolyabb: mindkét oldal érdemi, a megállapodás értelmezését, egy-egy pont lényegét érintő vitába bonyolódott. A tárgyalásokat az öt országgal még nem sikerült befejezni.

Sajtóhírek szerint Lengyelország 42(!) vitás pontban próbált még dűlőre jutni akkor, amikor a szövegegyeztetésre szánt határidő már lejárt. Szerepel a pótlólagos kívánságlistán a lengyel katolikus egyháznak az az igénye, hogy az EU-lengyel szerződésben legyen olyan klauzula, miszerint az abortusz lengyelországi tilalmát nem érintheti semmilyen későbi EU-szabályozás. Málta a közép- és kisvállalkozások számára kedvező áfa-változtatásokat kér, a gyógyszerek és az élelmiszerek esetében pedig áfa-csökkentést.

Magyar csata 50 milliárd forintért

Magyarország az elmúlt napokban még három területen "harcolt". Az ipari védjegyekkel kapcsolatos vita értelmezési kérdés volt, sikerült megoldani, miként a versenypolitikai fejezetnek az állami támogatásokkal kapcsolatos egyik részproblémáját is. Egyetlen kérdés maradt függőben, az viszont elvileg és gazdasági következményét tekintve is igen súlyos.

A vállalati fejezeten belül, a gyógyszer-forgalmazás feltételeiről, az úgynevezett párhuzamos import korlátozásáról van szó. Az EUobservernek név nélkül nyilatkozó magyar diplomata azt mondta, hogy az EU a korábbi megállapodáshoz képest visszakozott és olyan feltételeket akar a magyarokra erőszakolni, amelyek negatív következményekkel járnának a magyar gazdaságra nézve. Részletek nem ismeretesek, de kiszivárgott információk szerint az 50 milliárd forintot is meghaladhatja az a veszteség, amit az EU új, korábban nem jelzett kritériumának teljesítése okozna a magyar gazdaságnak. A magyar tárgyalók állítólag nagyon elszántak, s a szerződés aláírásának megtagadását is kilátásba helyezték arra az esetre, ha az EU nem vonná vissza az új követelményt.

Azt remélik, ma végeznek

A soros görög EU-elnökség szeretné, ha az EU-nagyköveteknek, majd a főtárgyalóknak ma mindenképpen sikerülne megállapodni a még vitás kérdésekben, s továbbküldhetnék a dokumentumokat az Európai Bizottságnak, hogy az február 19-én véleményezhesse a szövegeket. A szerződések ezután az Európai Parlament külügyi bizottsága, majd plénuma elé kerülnek. Utóbbi április 9-én, minősített többséggel hagyja jóvá a dokumentumokat, amelyek szövegén már nem változtathat. Ezután még egy formális aktus következik, az EU miniszteri tanácsának hivatalos megerősítése, majd jöhet az április 16-i ünnepélyes aláírás, az athéni Akropoliszon. A menetrend feszített, további jelentős csúszásokat már nem visel el.