Szerepeljen Isten az európai alkotmányban?

A Valéry Giscard D'Estaing volt francia államfő által elnökölt testület, mielőtt valaki lemondóan legyintene egyet, történetesen nem csak ilyen, némileg fura ügyekkel foglalkozik. A Konvent 105 képviselője között azonban akadtak páran, nem is olyan kevesen, akik láthatólag alkalmat láttak az alkotmányozó testület összehívásában arra, hogy ehhez hasonló, valóban combos kérdéseket tegyenek fel - hiszen végül is az alkotmányozásnak pont ez a lényege.

A központi kérdés itt az volt, hogy tartalmazzon-e az európai alkotmány utalást Istenre, de legalábbis Európa vallásos-spirituális örökségére. Az ötlet mellett felsorakozott II. János Pál pápa és az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó Európai Néppárt (EPP) is. Arra a vita viszonylag korai szakaszában mindenki rájött, hogy a keresztény Isten emlegetése az egyre inkább multikulturális EU-ban kissé necces. Leginkább talán a 15 millió muszlim miatt, akik jellemzően vallásosabbak is, mint az elvileg keresztény, gyakorlatilag jobbára szekuláris európaiak. "Teljesen elfogadhatatlan volna a keresztény Isten megemlítése abban az alkotmányban, amely a ma sokszínű, sokvallású Európájának készül" - mondta az Indexnek John Palmer, a tekintélyes brüsszeli kutatóintézet, a European Policy Centre igazgatója.

Az alkotmányok ama legliberálisabbika, az Egyesült Államok alaptörvénye nem említi sem Istent, sem a vallást általában, noha az országot mondhatni vallási menekültek alapították.

Létezik egyébként egy-két gondolkodó, akik szerint a kereszténységet nem lehet csak úgy félrehajítani pusztán azért, mert Európa ma már nem egységes vallásilag. Hiszen Európa identitását elsősorban keresztény múltjának köszönheti. Sőt: Demokrácia Európában című nagyhatású könyvében Larry Siedentop angol politikafilozófus, az Oxfordi Egyetem professzora sok oldalt szentel annak az egyébként nem új keletű tételnek, hogy a kereszténység (a katolicizmus és a protestantizmus egyaránt) nem csak az európai civilizáció, de konkrétan a liberalizmus kialakulásában is múlhatatlan "érdemeket szerzett". Siedentop nem mulaszt el rámutatni arra, hogy bizonyára nem véletlen, hogy csak Európában és Észak-Amerikában van a világon valódi demokrácia és liberális társadalmi berendezkedés, míg például a muszlim világban a legkevésbé sem tudtak gyökeret fogni ezek az elméletek.

Az alkotmány Az Európai Uniónak, amely nem állam, hanem nemzetközi szervezet, jelenleg nincsen alkotmánya. Működésének szabályait kormányközi szerződések, úgynevezett EU-szerződések határozzák meg. A legutolsó érvényes szerződés a nagy kínnal elfogadott Nizzai Szerződés, amelynek egyik legfontosabb feladata az volt, hogy megalapozza a bővítést. A legelső az 1952-es Római Szerződés volt. Ezeket a szerződéseket mindig a tagállamok vezetői tárgyalták le, zárt ajtók mögött. A mostani alkotmányozó gyűlésnek, ami a legelső ilyen, az a feladata, hogy a bővítésre készülő EU-t hatékonyabbá, áttekinthetőbbé, érhetőbbé és demokratikusabbá tegye. Az eddigi legfontosabb vitapontok között ilyesmik szerepeltek: válassza-e az Európai Bizottság (az EU "kormánya") elnökét az Európai Parlament és az európai nép (új koncepció), vagy továbbra is a tagállamok nevezzék ki; eltöröljék-e a tagállamok vétójogát újabb és újabb területeken; legyen-e az EU-nak saját külügyi szolgálata, egységes képviselete az ENSZ-ben. Az Európai Unió alkotmányával várhatóan idén júniusban végez a Konvent. A szöveget a tagállamoknak is jóvá kell majd hagyniuk egy kormányközi konferencia keretében, de annak még az időpontjáról sem döntöttek. Az sem egyértelmű egyelőre, hogy az alkotmányról lesz-e európai népszavazás, vagy az eddigi EU-alapszerződésekhez hasonlóan elég, ha a nemzeti parlamentek jóváhagyják. Magyarországot a Konventben a kormány részéről Balázs Péter és Gottfried Péter, a kormánypártok részéről Vastagh Pál és Szent-Iványi István, az ellenzék részéről pedig Szájer József és Kelemen András képviselik. >> Hogyan tovább Európa?

A kérdésben érdekelt magyar Konvent-tag, Szájer József mindenesetre már egy óvatosabb javaslatot terjesztett be sokadmagával az alkotmányozó testület elé. Ezt a szöveget a lengyel alkotmányból kölcsönözték, és nem az alkotmány törzsébe, hanem előszavába, a preambulumba kerülne bele. A szöveg nem a keresztény Istenről beszél, annál általánosabb és inkluzívabb: "Az Unió értékeihez hozzátartoznak mindazok értékei, akik hisznek Istenben, mint az igazság, az igazságosság, a jó és a szép forrásában, valamint mindazoké, akik e hitet nem osztják, és eme egyetemes értékeket más forrásból eredeztetik." Ez a javaslat azért jó, mert megelőzi az ezzel kapcsolatos felekezeti vitákat.

A vita ugyan múlt csütörtöki plenáris ülésén eléggé megosztotta a Konventet, érezhető volt, hogy a Szájer által is támogatott mérsékelt szövegjavaslat már korántsem olyan problémás, hogy elhúzódjon miatta az asztalcsapkodás. Noha a múlt héten a Konvent liberális küldöttei a brit Andrew Duff vezetésével még mereven elzárkóztak a javaslattól, az ellenkezés igazából ezen a környéken sem olyan erős, inkább csak vállvonogatós. Az egyébként hívő Szent-Iványi István SZDSZ-es küldött szerint a preambulumba nyugodtan belekerülhet egy ilyen általános vallásos utalás, mint a Szájer-féle - a kérdés inkább csak az, hogy minek.

Érdekes kérdés, hogy milyen jogi-alkotmányos következményei lehetnek annak, ha Isten bekerül a szövegbe. Kreálhat ebből valaki valamilyen bírósági ügyet? Hivatkozhat valaki erre a tételre bármilyen ügy kapcsán? Végülis az alkotmány kötelező érvényű jogi szöveg, aminek értelmezése igen komolyan meghatározza a politika és a közélet kereteit (ez a szerepe). De az Index által megkérdezett jogászok egyike sem tartotta elképzelhetőnek azt, hogy Isten szerepeltetése az alaptörvényben bármilyen jogi-alkotmányos problémához vezessen. "Az Európai Bíróságot elég komoly kihívás elé állíthatná egy ilyen ügy, de azt nem hiszem, hogy bárki is visszaélhetne azzal, hogy Isten szerepel az alkotmányban" - mondta egy neve mellőzését kérő budapesti jogász.

A Konvent elnöke, Valéry Giscard D'Estaing azt szűrte le a múlt heti vitából, hogy a szöveg nemigen való az alkotmányos törzsszövegbe, viszont a preambulumba belekerülhet. Giscard azt is felvetette, hogy esetleg át lehetne emelni az Alapvető Jogok Chartájának vallásos utalásait az alkotmányba. Az elnökség ennek szellemében dolgozza ki az alkotmány preambulumát, amely valamikor április végén kerülhet a plénum elé megvitatásra.