Tájékozatlan jelöltek

Az Európai Bizottság közvélemény-kutató szolgálata első ízben végzett a bővítési folyamattal, illetve az unióhoz való viszonnyal kapcsolatos vizsgálatot a tagjelölt országokban, hogy olyan információkat gyűjtsön, amelyek összevethetők a tagországokban rendszeresen végzett felmérésekkel. A közvélemény-kutatás hétfőn Brüsszelben ismertetett eredményei szerint a 13 tagjelölt átlagában 59 százalék azoknak az aránya, akik "jó dolognak" tartják országuk EU-csatlakozását. A válaszolók csaknem kétharmada (65 százalék) ezt egy erről rendezendő népszavazáson is támogatná.

Az uniós csatlakozás népszerűsége két balti államban, Észtországban és Lettországban a legalacsonyabb (33 százalék), de ez nem jelent elutasítást, mert ennél is csekélyebb (14, illetve 17 százalék) azoknak a hányada, akik "rossz dolognak" tartanák országuk uniós tagságát. A legnagyobb, 80 százalékos arányban a románok helyeslik a csatlakozást.

A tagjelölt országok lakosságának valamivel több mint a felében, 52 százalékában él pozitív kép az unióról, s mindössze 18 százaléknak vannak ellenérzései vele szemben. Ezek az értékek nem esnek messze a megfelelő unióbeli arányoktól, ahol 42 százalék a pozitív és ugyancsak 18 a negatív véleményt alkotók aránya. A csatlakozásra készülő országok közül e tekintetben is Románia - valamint Bulgária - áll az élen, ahol a megkérdezettek 70 százaléka nyilvánított pozitív véleményt. A legcsekélyebb (34 százalékos) népszerűségi mutatót Máltán kapta az EU.

Noha az unió létezéséről a megkérdezettek elsöprő többsége (97 százalék) tudott, intézményei már kevésbé ismertek: az Európai Parlamentről 72, az Európai Bizottságról csak 60 százalékuk hallott.

Meglehetősen nagyfokú a bizalom az unió iránt a tagjelöltek állampolgárai körében (62 százalék), mindenesetre jóval magasabb, mint a tagországokban (41 százalék). Az élen itt is Románia (74 százalék) és Bulgária (72 százalék) áll, a sor végén pedig Málta (35 százalék) és Törökország (34 százalék). Az átlagosnál jóval kisebb (30-40 százalék közötti) az uniós intézmények iránti bizalom indexe, de ez azzal is kapcsolatos, hogy ezeket kevesebben is ismerik. A tagjelöltek minden tíz polgára közül kilenc hallott már arról, hogy országa EU-csatlakozásra készül, de a legtöbben úgy érzik, nem eléggé tájékozottak sem ezzel, sem a bővítési folyamat egészével kapcsolatban. A magukat tájékozottnak tekintők aránya 30 százalék körüli. A bővítési folyamat ütemével a legkevésbé a törökök vannak megelégedve (39 százalékuk szerint az "egy helyben áll"), míg a máltaiak 22 százalékának úgy tűnik, hogy a folyamat "a lehető leggyorsabban" halad.