Három csatlakozót ismernek csak
Átlagban jó a bővítéssel kapcsolatos tájékozottság - négyből három EU-állampolgár hallott a bővítésről -, bár az informáltság szintje jelentős eltérést mutat - az ausztriai, dániai és finnországi 90 százaléktól az egyesült királyságbeli 51 százalékig. Ezzel szemben a csatlakozásra váró országokkal kapcsolatos tájékozottság igen korlátozott, s az ismeretek főként Lengyelországra, Törökországra és Csehországra vonatkoznak.
A megkérdezettek 68 százaléka részben vagy teljesen támogatja a bővítést és egyetért vele, bár a támogatottság aránya tagországonként jelentős eltéréseket mutat. A bővítés fontossága kapcsán a megkérdezettek 69 százaléka azt felelte, hogy az unió bővítése fontos vagy nagyon fontos hazájuk számára.
Mibe fog kerülni?
Az EU-ban világosan értik a bővítéssel járó pozitív globális hatást, ugyanakkor gyakori motívumként jelentkezik a negatív következményekkel kapcsolatos aggodalom. Négyből három megkérdezett úgy véli, a bővítés miatt sokkal nehezebbé válik a döntéshozatal, míg a mintába kerültek 63 százaléka attól tart: a bővítés igen költséges lesz országuk számára.
Általános a megítélés a bővítés gyakorlati hasznát illetően (új piacok megnyílása, kulturális sokszínűség stb.), ugyanakkor aggodalom fogalmazódik meg a belső biztonsággal kapcsolatban: a megkérdezettek 60 százaléka úgy gondolja, hogy a kibővített unióban sokkal nehézkesebb lesz a bűnözés és a kábítószer-csempészet korlátozása.
Főleg délen félnek a bevándorlástól
Az EU-ban attól is tartanak, hogy robbanásszerűen megnő a népvándorlás az új tagországok irányából a régi tagországok felé: Spanyolországban a megkérdezettek 82 százaléka aggódik emiatt, míg Portugáliában 77, Luxemburgban 76 és Görögországban 72 százalék a migráció kapcsán aggodalmaskodók aránya. Összességében azonban az EU lakossága látszólag optimizmussal tekint a bővítés elé.