Aláírták az EU jubileumi nyilatkozatát

2007.03.25. 12:06
Az Európai Unió állam- és kormányfői elfogadták a szervezet elmúlt ötven évére visszatekintő és az elkövetkező időszak legfőbb feladatait meghatározó, ünnepélyes Berlini Nyilatkozatot. A dokumentum a legnagyobb kihívások között említi a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás biztosítását, a terrorizmus és a szervezett bűnözés, továbbá az illegális bevándorlás elleni harcot.
Ünneprontó volt a cseh államfő
Vacláv Klaus cseh államfő már megszületésének napján bírálta a Berlini Nyilatkozatot. A cseh elnök az ARD német közszolgálati televíziónak nyilatkozva csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a nyilatkozat elkészítését szerinte nem előzte meg demokratikus vita. Klaus sérelmezte, hogy egyes országokat nem vontak be kellő mértékben a tervezet kidolgozásába, s hozzátette, hogy mindez nem mehet így tovább. A cseh államfő azt állította, hogy Prága csak huszonnégy órával a berlini találkozó előtt kapta meg a dokumentum tervezetét, s ezt rendkívül problematikusnak nevezte.

Az egykori fegyvertárból lett Német Történeti Múzeumban nem sokkal 12 óra előtt aláírták az Európai Unió elődjét alapító Római Szerződés 50. évfordulójának napján született dokumentumot.

A Berlini Nyilatkozatot az EU soros elnöki tisztét betöltő Angela Merkel német kancellár, valamint az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso és az Európai Parlament részéről Hans-Gert Pöttering elnök írta alá. Az eseményen részt vettek a tagországok állam- és kormányfői, köztük Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is.

Bővítés helyett nyitottság

A történelminek minősített nyilatkozat számos kompromisszumot tükröz. Konkrétan nem beszél az alkotmányról, ehelyett az Európai Unió számára egy megújított, közös alapot sürget. Nem foglalkozik konkrétan a bővítés további menetével, ehelyett az unió nyitottságának fenntartása mellett emel szót.


Az alapítás óta eltelt ötven évre visszatekintve a dokumentum hangsúlyozza az európai egyesülés szerepét a béke és a jólét megteremtésében, a demokrácia és a jogállamiság megszilárdításában. Kiemeli annak jelentőségét, hogy végérvényesen megszűnt Európa természetellenes megosztottsága, s ezért köszönetet mond Kelet- és Közép-Európa szabadságszerető erőinek.

A Berlini Nyilatkozat az unió meghatározó értékei és legfőbb törekvései között említi a békét és a szabadságot, a demokráciát, a kölcsönös tiszteletet és felelősséget, továbbá a biztonságot, az egyenjogúságot és az igazságot, valamint toleranciát és a szolidaritást.

Foglalkoztatás, terrorizmus, bevándorlás

A huszonhét tagú szervezet előtt álló legnagyobb kihívások között említi a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás biztosítását, a terrorizmus és a szervezett bűnözés, továbbá az illegális bevándorlás elleni harcot. Hangsúlyozza továbbá az alapvető emberi, illetve szabadságjogok védelmét, s rámutat: a fajüldözés és az idegenellenesség soha többé nem kaphat esélyt.

A Berlin Nyilatkozat síkraszáll a nemzetközi konfliktusok békés megoldása, a szegénység, az éhezés és a járványok leküzdése mellett, hangsúlyozva, hogy az EU a jövőben mindebben vezető szerepet kíván betölteni. Közös cselekvést sürget a dokumentum az energiapolitika és a környezetvédelem területén, kiemelve a klímaváltozás globális fenyegetésével szembeni közös fellépés szükségességét.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök magyar újságíróknak nyilatkozva a dokumentumot bölcsnek és okosnak nevezte, és hangsúlyozta: büszke arra, amit a nyilatkozat tartalmával kapcsolatban a magyar diplomácia elért. A magyar miniszterelnök az elmúlt időszakra visszatekintve úgy ítélte meg, hogy az Európai Unió minden vita ellenére rendkívül sikeres volt.