Retinakép-információ is lesz az új uniós útlevélben

A törvényjavaslat, amelyet várhatóan még az év vége előtt terjeszt a tagállamok elé az Európai Bizottság, az útlevélre, a vízumokra és az Unión kívülről érkezett személyek számára kiadott tartózkodási engedélyekre is vonatkozik majd. Valamennyi dokumentum hordozna információt birtokosa ujjlenyomatáról, retinájáról és egyéb fizikai jellegzetességeiről. Amennyiben a tagállamok rábólintanak, az új dokumentumok, így az új útlevelek, már 2004 végén érvénybe léphetnek, legalábbis a Bizottság várakozásai szerint.

Technikailag a dolog úgy fog működni, hogy az útlevélben - illetve az egyéb érintett okmányokban - egy chipben tárolódik mindez az információ. Ez nyilván azt jelenti, hogy a jelenlegi útleveleket le kell majd cserélni, hiszen azok erre nem alkalmasak. Azt egyelőre nem tudni, hogy az ujjlenyomat- és retinaképvételt hogyan oldják majd meg, de feltehetőleg ez is a tagállamok illetékes hatóságára hárul.

Érdekesség, hogy az Európai Uniónak - amely formailag nem állam, hanem nemzetközi szervezet - jelenleg nincsen "saját" útlevele, hiszen állampolgárai sincsenek. Az útleveleket - ahogy a vízumokat - minden esetben a tagállamok illetékes hatósága bocsátja ki, csak bizonyos biztonsági előírásokat kell tiszteletben tartani. A közhiedelemmel ellentétben még azt sem kötelező ráírni az útlevélre - amint a legtöbb uniós állam útlevelére rá van írva -, hogy Európai Unió vagy Európai Közösség.

Az újfajta útlevélre részben amerikai nyomás miatt van szükség; az Egyesült Államok 2004 őszétől vízumot követel meg minden EU-tagállam polgárától, ha az illető útlevelében nincsen részletes ujjlenyomat-, retinakép- vagy DNS-információ. Az amerikaiak a terrorizmus elleni harc jegyében, a bevándorlás hatékonyabb ellenőrzése miatt igénylik ezt. Polgári jogi szervezetek szerint ugyanakkor a személyi adatok ilyen mérvű begyűjtése és tárolása legalábbis problémás.

A javaslat másfelől csak egy eleme annak a "csomagnak", amelynek célja egy egységes uniós vízumrendszer létrehozása, tágabb értelemben pedig a bevándorlás- és menekültügy részbeni közösségi ellenőrzés alá helyezése. (Ez annyiban nem érint minket, hogy a magyar állampolgároknak már évek óta nem kell vízum az Unióba utazáshoz.) A nagyon hosszú külső (nem uniós) határral rendelkező Magyarország azt szeretné, ha a határvédelem is közösségi politikává válna valamilyen módon, csökkentendő a mi terheinket, de ennek az elképzelésnek egyelőre nemigen van támogatottsága a többi tagállam közt.