További Külföld cikkek
- Ismeretlen törzset találtak az Amazonas mélyén, felvételek készültek róluk
- Elképesztő ígéretekkel fordult rá az ünnepekre Donald Trump
- Meghalt egy nő, miután felgyújtották a New York-i metróban
- Nagyon bevásárolt az amerikai jobboldal Elon Muskkal
- 20 év börtönt kaphat egy orosz nő, aki a reptéren akarta hagyni az újszülött gyermekét
|
A Times kommentárja szerint a közös nyilatkozat egyrészt jelentős támogatást jelent a Biztonsági Tanácsban a háború kérdésében jelen pillanatban vesztésre álló Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának. Másrészt viszont nyílt szembeszegülés Franciaország és Németország háborút halogató politikájával.
A békés megoldást preferálja
"A nyilatkozat lényegében az egységes európai álláspontot fogalmazza meg" - nyilatkozta ezzel szemben Gál J. Zoltán kormányszóvivő az Indexnek. Mint mondta, Medgyessy Péter brit felkérésre csatlakozott az aláírókhoz, mi több, a szöveg fő pontjaihoz kapcsolódó módosító javaslatait is elfogadták. A nyilatkozat a "békés megoldás preferálja", végső esetben azonban a "kisebbik rosszat választva" elfogadja a háborút is - ahogy azt a magyar kormányfő is javasolta.
"A nyilatkozat nem szegül szembe a francia állásponttal, célja az egységes véleménynyilvánítás" - tette hozzá Gál. Az aláírók szerint nem szabad engedni, hogy Husszein világbékét fenyegető lépései megtörjék a transzatlanti kapcsolatokat - írja a londoni Times.
A "készségesek szövetsége"
A nyolc kormányfő szerint Husszein "nyilvánvalóan veszélyt jelent a világ biztonságára", a válság békés megoldásának egyetlen lehetséges módja az egységes fellépés lehet. Az amerikai kormányzat az elmúlt napokban többször is nyilvánvalóvá tette, hogy akár az ENSZ támogatása nélkül, a "készségesek szövetsége" élén is kész lefegyverezni Irakot.
"Biztos vagyok benne, hogy megdönthetetlen bizonyítékokat találunk Irak ellen. Együtt kell működnünk a Biztonsági Tanáccsal" - nyilatkozta a BBC-nek az egyik aláíró, Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök.
Németh: Nem hiszi, hogy joga van
Németh Zsolt kezdeményezi, hogy a külügyi bizottság hallgassa meg Medgyessy Pétert azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormányfő is csatlakozott az Irak lefegyverzését szorgalmazó felhíváshoz, amelyet nyolc európai ország vezetője írt alá. A külügyi bizottság fideszes elnöke az MTI-nek nyilatkozva csütörtökön úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy Medgyessy Péternek joga van kész helyzet elé állítani a magyar közvéleményt.
"Nem a The Timesban kellene közölnie egy ilyen súlyú kérdésben a magyar miniszterelnöknek álláspontját, hanem mindenekelőtt Magyarországon, azt megelőzően pedig a külügyi bizottságban" - szögezte le. A politikus kérdésesnek nevezte, hogy a nyilatkozat miként hat majd az Európai Unió iraki kérdéssel összefüggő álláspontjára. Mint mondta: a belépőkkel együtt összesen 25 államból nyolc írta alá a nyilatkozatot, 17 viszont nem. "Márpedig az EU egységes álláspontja alapvető transzatlanti érdek" - tette hozzá. A politikus ugyanakkor üdvözlendőnek tartja, hogy "a nyilatkozat az ENSZ Biztonsági Tanács határozatainak megerősítéséért száll síkra".