Az Európai Parlament elégedetlen

A szavazatok újrasúlyozására tett javaslattal kapcsolatban Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke azt kifogásolta, hogy a képlet egyre bonyolultabbá válik, ami a tanácsban megnehezíti, a polgárok számára pedig hovatovább áttekinthetetlenné teszi a döntéshozatalt.

Brok azt is bírálta, hogy az Európai Parlament módosítandó összetételére tett legutóbbi javaslatával az elnökség megszegte azt - az amszterdami szerződésben rögzített - elvet, amely szerint a képviselők száma nem haladhatja meg a hétszázat - a javaslat szerint 738-ra emelkedne.

'Katasztrofális' brit ellenállás

Szerinte ezzel megnehezítik a parlament munkáját, noha a létszámkorlát átlépését semmi nem indolta volna. Mindössze azért történt meg, mert néhány tagállam elégedetlen volt a képviselői helyeknek az előző tervezetben javasolt megosztásával (amelyben még tartották a 700-as plafont), s az elnökség a módosításokat csak a felső határ átlépésével tudta megvalósítani.

A külügyi bizottság elnöke "katasztrofálisnak" nevezte, hogy a britek merev ellenállása miatt adózási ügyekben nem lehet megvalósítani az egyhangúságról a minősített többségi szavazásra való áttérést.

Súlyos kifogásokat hangoztatott az Európai Parlament a minősített többségre való áttérésnek a közös külkereskedelmi és a kohéziós politikában, valamint a bel- és igazságügyek területén javasolt módjával szemben is, amely még mindig számos egyhangúlag meghozandó döntést feltételez.

Jelenlegi formájában elfogadhatatlan a tervezet

Pozitívnak nevezte ugyanakkor Brok az Európa jövőjéről szóló nyilatkozat elfogadását, amely szerint a tagországok 2004-ben újabb kormányközi konferenciát hívnak össze a közösségi és tagállami hatáskörök megosztásának, a szerződések átszerkesztésének és leegyszerűsítésének, valamint az alapjogok európai chartája végleges státusának a megvitatására.

Pillanatnyilag adott formájában azonban az Európai Parlament nem tudná elfogadni a nizzai szerződés tervezetét - szögezte le Elmar Brok.

A módosítandó javaslat

Az Európai Unió nizzai csúcsértekezletén vasárnap délelőtt tette közzé a francia elnökség legújabb, immár harmadik javaslatát a leghevesebben vitatott intézményi reformmal, az országonkénti szavazatok újraszabályozásával kapcsolatban.

Általában arányjavítás

A szombati javaslatokhoz képest tehát javítottak Hollandia, s kisebb mértékben a nála kisebbek pozícióin. A tagjelölteket tekintve inkább a nagyok pozícióját javították: Lengyelország 2-vel, Románia, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Bulgária 1-1 szavazattal többet kapna, Litvánia 1-el kevesebbet, a többiek változatlanul maradnának.

Az arányjavításokat lényegében a szavazatok összesített számának emelésével érték el. Összesen 337 szavazat lenne. A javaslat része, hogy minősített többséghez az államok számszerű többsége is kellene. A vétóképes kisebbség küszöbe 91 szavazat lenne. Az új elnökségi javaslatról megkezdődött az alkudozás, ami persze összefonódik az Európai Parlamentre leosztott újabb mandátumarányokkal és esetleg más kérdések kölcsönös összekapcsolásával is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!