Fico nem dicsérné meg a nácibarát Tisót

2007.01.08. 16:43
Robert Fico szlovák miniszterelnök elhatárolódott Ján Sokol római katolikus érsek kijelentéseitől, amelyekben az egyházi vezető elismerően szólt a nácibarát Jozef Tiso második világháború alatti uralmáról.

Sokol a jólét időszakaként jellemezte Tiso (Szlovákia elnöke 1939 és 1945 között) uralmának korszakát. Hétfői nyilatkozatában Fico elítélte Tisót, hangsúlyozva, hogy a római katolikus papból lett államfő felelős a történelem előtt 70 ezer szlovákiai zsidó deportálásáért és a szlovák ellenállási mozgalommal szembeni fellépéséért.

Sokol kijelentéseit hevesen bírálták korábban szlovákiai zsidó és roma szervezetek, újságírók és más értelmiségiek. A szlovákiai zsidók nagy része koncentrációs táborokban halt meg a második világháború alatt, és sok ezer romát is deportáltak, amikor a "független" Szlovákia a náci Németország bábállama volt, és Tiso uralma alatt állt.

Fico kormánya, amely a kormányfő Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) pártján kívül magába foglalja Ján Slota nacionalista Szlovák Nemzeti Pártját és a Vladimír Meciar tekintélyelvű volt kormányfő vezette Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat, megígérte programjában, hogy védelmezni fogja a kisebbségek jogait. Ennek ellenére számos etnikai indítékú incidens történt Szlovákiában a Fico-kormány létrejötte óta.

Vitatott a történészek között is Tiso megítélése

Tiso a független Szlovákia miniszterelnöke volt 1939. március 14. - október 26. között a Wikipedia magyar oldala szerint -, majd 1945-ig az állam elnökének feladatát látta el. Németbarát politikát folytatott, de nem volt náci, a szlovák nemzetiszocialistáktól sokszor eltérő irányvonalat követett.

Az államfő megítélése igencsak vitatott. Sokak szerint antiszemita volt, de elutasította az erőszakot katolikus papként. A holokausztban játszott szerepe nem bizonyított, vannak olyan vélemények, hogy hallgatólagosan támogatta ezt. Másrészt sok zsidónak minősített személy mentességet kapott tőle, és amikor a parlament teljhatalommal ruházta fel őt, leállította a deportálásokat.

Végül 70 ezer zsidónak vagy cigánynak minősített embert szállítottak koncentrációs táborokba Szlovákiából Tiso uralma idején. (Magyarországon Tisóéhoz hasonló volt Horthy magatartása: a kormányzó kezdetben hagyta a vidéki zsidóság deportálását, a pestiek haláltáborokba hurcolását viszont leállíttatta.)

A második világháború idején egyébként Tiso állama volt az első, amelyben Szlovákia önálló államként (sokak szerint bábállamként) létrejött. Csehszlovákia újjálakulása után viszont 1947-ben Tisót halálra ítélték hazaárulás vádjával.