Jobbos győzelem és érdektelenség a francia választásokon

Közel negyven százalékos rekordméretű távolmaradás mellett, a várakozásoknak megfelelően, abszolút többséget szerezve a jobboldal nyerte meg a francia nemzetgyűlési választások második fordulóját.

Abszolút többség

A becslések szerint ugyanakkor az előrejelzettnél kisebb arányban nyert Nicolas Sarkozy államfő pártja, és a korábbi 359 helyett csak 319 képviselője lesz a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) az 577 fős nemzetgyűlésben. A köztársasági elnököt támogató Új Centrum 20 fős frakciót alakíthat. Az eddigi 149 fős szocialista frakció 210 tagúra fog növekedni.

A baloldalnak eddig együtt összesen 180 képviselője volt az alsóházban, az új nemzetgyűlésben az ellenzék 233 fővel számolhat.

 A kommunisták 19 képviselővel a második világháború óta először feltehetően nem tudnak önálló frakciót alakítani, ugyanis ahhoz legalább 20 főre lenne szükségük.

A Zöldek négy helyet szereztek. A centrista Francois Bayrou Demokrata Mozgalma (MoDem) három képviselői helyet tudott megszerezni, a szélsőjobboldali Nemzeti Frontnak viszont továbbra sem nem lesz képviselője a nemzetgyűlésben.

 A mostanig négy frakcióval rendelkezett nemzetgyűlés a választásokat követően a francia politikai élet erős bipolarizációját tükrözi vissza.

Valamennyi felmérés abszolút jobboldali többséget jelzett előre az első forduló eredményét követően, de az UMP színének megfelelően jósolt "kék hullám", azaz legalább 400 képviselői hely megszerzése nem következett be, amely elemzők szerint az új kormány által 2009-re tervezett szociális áfa bevezetése és a minimálbér két százalékos emelésének limitálása ellen indított szocialista kampánynak köszönhető.

 Hagyomány az érdektelenség

A parlamenti választásokon a távolmaradás hagyományosan jelentősebb Franciaországban az elnökválasztáshoz képest. Az elmúlt húsz évben a részvétel soha nem haladta meg a hetven százalékot, s a nemzetgyűlési választások két fordulójában rekordot döntött a távolmaradás közel negyven százalékkal.

A nyolcvan francia párt összesen 7639 jelöltet indított az első fordulóban, de Franciaországban csak jelöltekre szavazhatnak a választók, pártlisták nincsenek.

A hat hét vége

A nemzetgyűlési választások második fordulójával az a hat hetes ciklus ért véget, amelynek során négyszer vonult urnához a valamivel több, mint 44,5 millió szavazásra jogosult francia állampolgár.

A május 6-án fölényes győzelemmel megválasztott Nicolas Sarkozy konzervatív államfő mostantól abszolút többséget tudhat a parlamentben ambiciózus reformprogramja végrehajtásához.

 Az új nemzetgyűlés június 26-án rendkívüli üléssel kezdi meg munkáját, melynek témája az igazságügyi, a pénzügyi, az oktatási és a nyugdíjreform megvitatása lesz.

Elmaradt a kék hullám

A jósolt "kék hullám" nem következett be és "Franciaország két lábon fog járni" - jelentette ki Francois Hollande, a Szocialista Párt (PS) főtitkára vasárnap este a francia nemzetgyűlési választások eredményének ismertté válása után a France 2 közszolgálati televízióban.

Az ellenzéki pártvezér üdvözölte, hogy a szocialistáknak kétszáznál több képviselője lesz ezentúl a nemzetgyűlésben.

Ségolene Royal, az elnökválasztás vesztes szocialista jelöltje pedig azt hangsúlyozta, hogy a párt "igazi konstruktív ellenzéki erő" lesz a nemzetgyűlésben. Royal szerint az ellenzék vigyázni fog arra, hogy az állam pártatlan maradjon.

 Hollande szerint ugyanakkor világosan kell látni, hogy a távolmaradás jelentős volt és szinte a teljes hatalom a jobboldal kezébe került.

Miközben a Szocialista Párton belül már megindult a belső harc a pártelnöki posztért a korábbi köztársasági elnökjelöltek között, Bernand Delanoe, Párizsi szocialista főpolgármestere arra figyelmeztetett, hogy az ellenzéknek most egységesnek kell maradnia. "Most nem szabad személyi kérdésekkel foglalkoznunk, hanem mélyreható munkára van szükség, amely hosszú ideig fog tartani és amelynek nagyon nyitottnak kell lennie. Másképpen kell ezentúl politizálnunk" - vélte Párizs polgármestere.